Mi lesz a kiadatlan szabadsággal?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatóknak fontos tudni, hogy a múlt évben ki nem adott szabadságos napokat szeptember végéig ki kell kiadni. Idén márciusban fogadta el parlament a munkaügyi tárgyú törvények módosítását, amelynek része volt a szabadság kiadásának módosítása.

Az új szabályok alapján az év végéig ki kell adni az összes szabadságot és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre, valamint a működés körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre hivatkozva lehet az alapszabadság egynegyedét az esedékesség évét követő évre áttolni, mégpedig a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-áig. A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható.

Tekintettel azonban arra, hogy a módosítások idén április 1-jén léptek hatályba, a 2006-ról maradt szabadságot legkésőbb idén szeptember 30-áig lehet kiadni. (A köztes dátum oka, hogy a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is teljesíthetetlen feladat lett volna kiadni. A kormányzat eredetileg június végét javasolta, majd a munkáltatói érdekképviseletek érvelésére alakult ki a szeptember vége.) Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Ilyen indokra azonban nem hivatkozhat majd a munkáltató, ha a rendes szabadság a gazdasági érdek sérelme nélkül kiadható lett volna az esedékesség évében. Ez a törvényi meghatározás meglehetősen ˝gumi˝jellegű, konkrét esetben valószínűleg a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság dönti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre.

Az új szabályozás oka az Alkotmánybíróság tavaly év végi határozata, amely szerint alkotmányellenes a szabadság kiadásának eltolása a következő évre a munkáltató gazdasági érdekére hivatkozással vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján. Az indokolás szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozása elkerülhetetlenségének megállapítását. Emiatt 2007. március 31-ével megsemmisítették a korábbi szabályt.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?