Munkaadók: ellentmondásos a kormány munkája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány egy éves munkáját, intézkedéseit ellentmondásosnak tartják a munkaadói szervezetek és a kamarák. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány a megszorító intézkedéseivel sikeresen elkerülte a pénzpiaci összeomlás közvetlen veszélyét, de kedvezőtlen, hogy ez alapvetően adóemelések révén sikerült.

Emiatt nagyon erősen lehűlt a gazdaság, „”a kormány feláldozta a gazdasági növekedés dinamikáját””. A kamarai vezető szerint nem sikerült a gazdasági növekedés és a egyensúly feltételrendszerét megteremteni. A kamara elnöke a gazdaság kitörési pontját az uniós fejlesztési források megfelelő felhasználásában látja, de úgy véli, hogy ezt a lehetőséget elszalasztja az ország.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta: látszik a törekvés a reformokra, de kétséges, hogy ezeket következetesen végigviszi-e a kormány. Utalt arra, hogy a VOSZ bátorította a kormányt a nagy elosztó rendszerek reformjára, de szerintük ezek eszközrendszere nem megfelelő.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke úgy vélekedett, hogy az egyensúly- és a konvergenciaprogram terheit nem megfelelően osztották meg a kormány az állam, a lakosság és a vállalkozások között, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ezek az intézkedések jelentősen sújtják. A lánctartozás felszámolására sem született még megoldás. Az IPOSZ elengedhetetlennek tartja, hogy az állam megvédje a legálisan működő vállalkozásokat a feketegazdaság ellen. Szűcs György szerint az uniós forrásokból kevés jut a mikro-, kis és középvállalkozásoknak, a pályázatokba gazdaságtól idegen elemeket építettek be, ami lehetetlenné teszi a kisebb vállalkozások számára a pályázat elnyerését.

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy a kormánynak a költségvetési egyensúly megteremtésére hozott intézkedései meghozzák az eredményt a költségvetés szempontjából, de a versenyképesség és a vállalatok rövid távú jövője szempontjából nem előnyösek.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.