Munkavállalás gyerek mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekvállalási kedvet kedvezően befolyásolhatja, hogy a társadalombiztosítási és szociális típusú ellátások mellett bővülnek a munkavállalást elősegítő lehetőségek. Az Adó-Tb Kalauz 2008/9. számában megjelent cikk segít eligazodni a témakört érintő jogszabályok között, megismerve a saját, illetve a foglalkoztató kötelezettségeket.

A társadalombiztosítási ellátások közül például a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, a baleseti ellátások, nyugellátások valóban nem képezik a társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék alapját, de a gyed, gyes, ápolási díj, gyet ellátások után a Tbj. speciális előírásai szerint járulékfizetési kötelezettsége van a magánszemélynek, és egyes ellátottak tekintetében a központi költségvetésnek is. Szociális típusú ellátás ugyanakkor például a gyermekgondozási segély (gyes), ápolási díj, gyermeknevelési támogatás (gyet), rendszeres szociális járadék stb.

A gyed mellett nem lehet dolgozni
Az ellátás jogosultsági feltételeinek vizsgálata során meghatározó szempont a keresetveszteség megállapítása. Nem jár a gyed abban az esetben, ha nincs keresetveszteség, ezért a gyed folyósításának időtartama alatt keresőtevékenység – beleértve a hatósági engedélyhez kötött személyesen folytatott keresőtevékenységet is – nem folytatható. Hasonlóképpen kizáró okként szerepel, ha az igénylő munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét (például felmondási idejét tölti), vagy ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül. Nem minősül ugyanakkor jövedelemszerző tevékenységnek a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár.

A gyed folyósítása előzetes biztosításban töltött időhöz kötött, az ellátás folyósítása alatt a magánszemély továbbra is biztosítottnak minősül, nem szünetel a biztosítása.

Egyéves kor után lehet munkát vállani
A gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek hároméves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig járó olyan ellátás, amely nem függ a család anyagi viszonyaitól, és nem szükséges előzetes biztosításban töltött idő sem. Ez az ellátás gyermekvállalás esetén alanyi jogon jár, ami azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan folyósítják, azt igényelni kell. Az igény elbírálója és az ellátás folyósítója a kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósága.

Fő szabály szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő – ide nem értve a nagyszülőket – keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A kiskorú szülő gyermekének a gyámjára nem vonatkozik ez a korlát. Időkorlátozás nélkül folytatható a keresőtevékenység a gyermek egyéves kora után.

A gyesen lévő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekintetni, ha az érintett rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

A gyes-folyósítás időtartama alatt, ha a folyósításban részesülő magánszemély az ellátás folyósítását megelőzően biztosítási jogviszonyban állt, továbbra is biztosított marad, a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ha a magánszemély az ellátást megelőzően nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal, a továbbiakban sem válik biztosítottá, de egészségügyi szolgáltatásra – külön járulékfizetés nélkül – illetve szolgálati időre jogosultságot szerez.

Matlné Kisari Erika cikke részletes foglalkozik fenti ellátások folyósítása esetén a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt terhelő kötelezettségekkel munkaviszony és társas vállalkozói státusz esetén is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]