Nincs uniós egység a társasági adó alapjáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kovács László szerint a társaságinyereségadó-alap egységesítését néhány tagállam erőteljesen ellenzi, a többség ugyanakkor – továbbá az Európai Parlament és az üzleti élet – határozottan támogatja.

Az Európai Bizottság adópolitikájának egyik legnagyobb horderejű, de heves vitákat kiváltó kezdeményezéséről, a társaságinyereségadó-alap – jelenleg tagállamonként különböző – kiszámítási módjának egységesítéséről kezdődött kétnapos nemzetközi tanácskozás kedden Berlinben.

A német uniós elnökség által rendezett konferencián az Európai Bizottságot Kovács László adóügyi biztos képviselte, egyben Peer Steinbrück német pénzügyminiszter mellett a vitaindító előadást is tartotta.

A magyar biztos elmondta: vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az EU tagállamainak gazdasági növekedését, a munkahelyteremtést és a versenyképességet fékezi a huszonhétféle adórendszer. Ez több tagállamban a vállalatok számára jelentős többletköltségeket és adminisztratív nehézségeket okoz. Az egységes adóalap-számítás kiküszöbölné ezeket a hátrányokat, és lehetővé tenné a közel 500 milliós egységes belső piacon történő működés versenyelőnyeinek kihasználását. A harmonizáció ösztönözné a külföldi tőkebefektetéseket is a tagállamokban – hívta fel a figyelmet.

A bizottság május eleji állásfoglalását ismertetve Kovács László elmondta, hogy a cél a lehető legegyszerűbb és legszélesebb adóalapot eredményező egységes számítási mód bevezetése, ami a vállalatok számára nem kötelező, hanem választható lenne. A bizottság – mint hangsúlyozta – olyan közös adóalap-számítást szorgalmaz, amely lehetővé tenné a vállalatcsoportok tagjai számára a különböző tagállamokban képződő nyereségek és veszteségek kölcsönös elszámolását.

Az adóügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem áll szándékában az adókulcsok egységesítése, s az erre hivatkozó kifogások teljes mértékben alaptalanok az adóalap harmonizálásával szemben. A kétnapos vita tapasztalatait a bizottság a még nyitott kérdések tisztázása, a 2008-ban beterjesztendő jogszabálytervezet kidolgozása során kívánja hasznosítani – közölte Kovács.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.