Nyugdíjas őstermelők adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annak a nyugdíjasnak, aki nyugdíjából él és más adóköteles jövedelme nincs, adózási feladatai sincsenek. Ha mégis szerez más adóköteles jövedelmet, számolnia kell azzal, hogy bár a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetnie, az adóalapba történő beszámítás miatt a többi jövedelme magasabb adósávba kerülhet. Az Adó szaklap 2008/9. száma részletesen foglalkozik a nyugdíjasként mezőgazdasági tevékenységet végzők adózásával.

Sok nyugdíjas foglalkozik konyhakerti növénytermesztéssel, gyümölcstermeléssel, állattartással. Adózási szempontból az a mezőgazdasági termelés, amelynek eredményét kizárólag saját célra használják fel, nem tárgya az adóztatásnak. Viszont ha a terméket értékesítik, a nyugdíjasnak megéri kiváltani az őstermelői igazolványt. Enélkül ugyanis az összes bevétele, amellyel szemben nem tud költséget igazolni, illetve a bevételének 90 százaléka adóköteles lesz, míg az őstermelői igazolvány birtokában, mint mezőgazdasági kistermelő, több kedvezményre is jogosult.

Ha az őstermelői tevékenységből elért összes bevétel az adóévben nem haladja meg a 7 millió forintot, akkor a gazda mezőgazdasági kistermelőnek minősül. Amennyiben bevétele nem éri el a 600 ezer forintot, akkor e bevételéből nem kell jövedelmet számolnia, vagyis ez a bevétele „adómentes”. Ekkor nem kell adóbevallást sem adnia (de csak akkor, ha egyébként sem lenne adóbevallás adására kötelezett, mert például csak nyugdíja van). Ha azonban a bevétele túllépi a 600 ezer forintot, akkor a 600 ezer forintot is beszámítva kell a jövedelmet meghatározni. Ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő – e tevékenységéből származó bevétele az adóévben több mint 600 ezer forint, de 4 millió forintnál nem több, és – rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlákkal, akkor egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tehet arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A bevételi értékhatárok a bevételnek számító támogatás (ideértve az egységes területalapú támogatást is) összegével megemelkednek.

Kedvezmények

Az őstermelésből származó, tételes költségelszámolással megállapított jövedelem az összevont adóalap része, azonban az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem adójával, de legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Ha az őstermelő őstermelői jövedelmének adója kevesebb, mint 100 ezer forint, a könyvelőjének fizetett igazolt díjat is – a 100 ezer forintos korláton belül – adókedvezményként, ún. könyvelői díjkedvezményként igénybe veheti. A kedvezmény feltétele, hogy a magánszemély összes bevallott jövedelme (a nyugdíjat is beleértve) az évi 6 millió forintot ne haladja meg. A meghaladó rész 20 százalékával a kedvezményt csökkenteni kell, így 6 millió 500 ezer forintot meghaladó összes bevallott jövedelem esetén a kedvezmény nem jár. További korlátozás, hogy az őstermelői kedvezmény a tandíj, a megállapodás alapján fizetett tb-járulékok, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj önkéntes kiegészítése, a közcélú adományok, a biztosítás kedvezményével együtt sem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot.

A kistermelő választhatja azt is, hogy jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg. Ennek választásakor azzal kell számolnia, hogy jövedelme nem része az összevont adóalapnak (e jövedelmet nem kell a nyugdíjjal összevonnia), viszont az őstermelői adókedvezményt nem veheti igénybe, és az így megállapított adóból más kedvezmény sem érvényesíthető. Az átalányadózást alkalmazó kistermelő jövedelme állat vagy állati termék értékesítése esetén a bevétel 6 százaléka, minden egyéb őstermelői termék esetében a bevétel 15 százaléka.

Surányi Imréné cikkében részletesen foglalkozik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) választó nyugdíjasok adózásával is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.