Önkéntes pénztárak: milyen adóváltozások jönnek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabályváltozás alapján az eddigi adómentességgel szemben a számítógép-, illetve az internethasználat támogatásának kivételével minden cafeteria-elemet legalább 25%-os adó terhel 2010-ben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a kedvező, 25%-os adókulcsba tartoznak januárjától.

Az adóváltozás ellenére továbbra is megéri a munkáltatónak önkéntes nyugdíjpénztári támogatást adni. A béren kívüli juttatások megtartása mellett viszonylag egyszerű az érv: ha ugyanis a munkáltatónak például havi 10.000 forint keret áll rendelkezésére a munkavállaló bérén túli ösztönzésre, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken keresztül felhasználva a nála jelentkező 10.000 forint költséghez képest 7.500 forint kerül a munkavállaló zsebébe. Míg ha a 10.000 forintot bérként fizeti ki, egy 100.000 forint bruttó bérrel rendelkező munkavállaló esetén a bérnövekmény csupán 5.975 forint lesz.

Amennyiben a munkáltató vállalja a 25%-os adó megfizetését, akkor a 10.000 forintos önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 12.500 Ft-ba kerül, és a tag 10.000 Ft-ot kap belőle. Ezzel szemben bérként kifizetve ezt az összeget –100.000 forint bruttó bért feltételezve– 24% TB járulék, 3% munkaadói járulék és 1,5% szakképzési hozzájárulás, azaz összesen 28,5 %-os költség terheli, ami esetünkben 12.850 Ft. Így a munkavállaló/pénztártag zsebébe mindössze 6.500 Ft kerül.

Munkáltatói előnyök adózás szempontjából önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén:

• Kedvező, 25%-os adókulcs a minimálbér 50%-áig. Az ezt meghaladó hozzájárulás után 29% TB járulékot, 3% munkaadói járulékot, 1,5% szakképzési hozzájárulást, valamint egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

• A támogatás (adomány) közérdekű kötelezettségvállalásnak számít, amellyel az adóalapját az adózás előtti eredménye 20%-áig csökkentheti.

Munkavállalói előnyök adózás szempontjából önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén:

• Az egyéni adókedvezmény mértéke változatlan marad, így az
önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel továbbra is jelentős megtakarítás érhető el. Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja az általa fizetett tagdíj, eseti befizetés, valamint a részére jutatott támogatói adomány együttes összege után 30%-os adójóváírást érvényesíthet.

• Az adókedvezmények összege adóévenként legfeljebb 100.000 Ft, több különböző típusú önkéntes pénztári tagság együttes fennállása esetén 120.000 Ft lehet.

• Jövedelemmel rendelkező nyugdíjas pénztártag, illetve olyan tag esetében, aki 2020. január 1-je előtt vonul nyugdíjba, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeg maximum – egy pénztári tagság esetén – 130.000 Ft, illetve – több különböző típusú pénztári tagság esetén – 150.000 Ft lehet.

• Nem mellékesen említendő az a tény sem, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon keletkezett hozamok – és ezek az idei évben már most kétszámjegyűek – mentesek az egyéb befektetésekre jellemző kamatadó alól.

Az öngondoskodás különböző formáival élők – az önkéntes pénztári befizetések után járó – adókedvezményét az általuk megjelölt pénztári számlára utalja az adóhatóság

Forrás: Privátbankár

---