Orbán: nem a magyarok nyakán lesz a globális minimumadó többletterhe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, aki szerint a globális minimumadó többletterhe mind „a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén”.

Azt mondta: a közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset” – sorolta, hozzátéve: „fölkészül Békés vármegye”, ott még vannak tartalékok. Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette hozzá.

Elmondta: „ezek után jöhetnek a vendégmunkások”, de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be. „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi”, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, „csak utána jöhet mindenki más” – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, el kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, hogy vendégmunkások azért jönnek, mert a helyiek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandók elvégezni.

Hangsúlyozta: „ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak”, hogy csak „kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, hogy mennyi ragad itt”. Ha egy munka kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni, de „nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben” – jelentette ki. Megjegyezte: a vendégmunkások pedig határozott ideig maradhatnak csak, és szükség esetén megszakítható jogviszonnyal.

A kormány az adószintet alacsonyan fogja tartani – mondta a miniszterelnök, aki Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját idézte, miszerint nem új adókat kell kivetni, hanem a már kivetetteket kell beszedni. Megjegyezte: ez csak részben ért célt, hiszen a bankadót kivetették, de összességében ez az irány mégiscsak igaz.

A globális minimumadó ügyében Orbán Viktor azt ígérte: ennek a többletterhe mind „a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén”. Arra hivatkozott: Magyarországnak „papírja van arról” az Európai Uniótól, hogy a helyi iparűzési adót beszámíthatja. Ez a nagy magyar cégeket szinte kivétel nélkül meg is védi, így számukra a globális minimumadó bevezetése nem jelent többlet adóterhet – mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években nem voltak nagy gazdaságpolitikai dilemmák, lényegében a magyar gazdaság a gazdaságpolitika irányairól szóló viták nélkül fejlődött. Ez jól mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen stabil volt – tette hozzá. Azt mondta: most egy új helyzet van, „most van gazdaságpolitikai vita például a jegybank és a kormány között”. De ez nem abnormális, ez csak ahhoz képest váratlan, hogy az elmúlt 7-8 évben ilyen nem volt – vélekedett.

Úgy látja, az elmúlt négy évben a gazdaság bizonyos elemei hirtelen megváltoztak, és ilyenkor mindig előjönnek a viták, de „ettől nem megijedni kell, hanem intellektuálisan jól kell földolgozni, keretek között kell tartani”.
Kifejtette: a jegybank elképzelése szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyiségét jelentősen szűkíteni kell. Azonban ha az infláció alapvetően a nemzetközi energiaárak megnövekedésének és a szankciós politikának a következménye, akkor nem biztos, hogy ilyen mennyiségben és ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget – mondta. Hangsúlyozta: az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2016. július 5.

Vendégmunkásokat akar az MGYOSZ

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kidolgozott egy javasalatot az egyre súlyosbodó munkaerőhiány leküzdésére. Ennek egyik része a kulturálisan beilleszthető, szakképzett vendégmunkások bevonása – írja az Index. 

2019. október 28.

A magyar munkavállalók is nyernek, ha több az ideiglenes vendégmunkás

A képzett külföldi munkaerő kontrollált bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan problémát okozna számos területen a munkaerőhiány. Ha pedig egy vállalat hosszú távon is képtelen megoldani a munkaerőhiányt, akár úgy is dönthet, hogy átszervezi, más országba telepíti termelését. Ilyen szempontból a vendégmunkások emelkedő száma – átmeneti megoldásként – előnyös a magyar munkavállalók számára, hozzájárul a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez, és csökkenti a szezonálisan esetleg megugró túlmunkát – hívja fel a figyelmet a Prohuman, az ország legjelentősebb, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalata.
2016. december 19.

Az EU-s vendégmunkások jogaiért küzdenek

A brit kilépés utáni időszakra szóló tartózkodási jog garantálását szorgalmazza a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) és a Szakszervezeti Kongresszus (TUC).