Ráfizethet, aki nem fizet adószakértőt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly január óta az adózókat ügyvéd, adószakértő és adótanácsadó is képviselheti az APEH előtt, ám a lehetőséggel egyelőre kevesen élnek, mivel nem is tudnak róla. Az ügyfelek többségének első kérdése, hogy nem gyanús-e az adóhivatalnak, ha már az első találkozóra képviselővel érkeznek – mondta lapunknak Kocsis Zoltán.

A Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa szerint azonban a képviseleti szabályok változásának célja éppen az volt, hogy a hivatal adózási jogszabályokban jártas szakértőkkel is kommunikálhasson, ami megkönnyíti a munkát. A képviselő alkalmazása az adózó számára is kényelmes, időt és fáradságot kímélő megoldás, hiszen nem kell személyesen a hivatalba járkálnia; viszont a megfelelően felkészült szakértő kiválasztása kellő körültekintést is igényel.

A könyvelőre fontos szerep hárul egy-egy ügy kapcsán, hiszen ismeri a társaság könyvvitelét és gazdasági életét. Ennek ellenére érdemes ügyvédet vagy adószakértőt is alkalmazni, mivel a számviteli és adózási jogszabályokon kívül egyéb területeken is otthonosabban mozognak: nem mellékesen objektívebben, a hivatal gondolkodásmódjának megfelelően tekintenek az esetekre.

A magánszemélyek is profitálhatnak a képviselő alkalmazásából, elsősorban a vagyonosodási vizsgálatok során. A szakértő még a nyilatkozattétel előtt átvilágítja az illető céges múltját, vagyoni helyzetét és ennek megfelelően összeállítja a vagyonosodási kérdőívre adandó válaszokat, amelyek alátámasztásához az összes bekért és felkutatott dokumentumot is párosítja. Így az adózó sokkal gyorsabban túleshet a vizsgálaton, nem tesz felesleges vagy hibás nyilatkozatot, és a képviselő jelenlétében nem ír alá valótlan vagy nem megalapozott állítást tartalmazó jegyzőkönyvet.

A legtöbb esetben a saját magukat képviselő adózók felesleges vagy hiányos iratokat bocsátanak a hivatal rendelkezésére, ezért a revizorok kénytelenek kibogarászni a megfelelő adatokat, így megnő, illetve hatványozódik az adóhivatali becslés, azaz az adóhiány megállapításának lehetősége – vélekedik Kocsis Zoltán.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.