Szállodás, fizess, ha bírsz!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gyurcsány kormány visszatért az Orbán kormány újításához, beárazta és a készüléktulajdonos intézményekre adóként kivetette az üzembentartási díjat.

Tavaly jött az áfaemelés, de nem jött vele együtt a szobaár emelése, a vendégek nem fogadnák el a drágítást. De ha képesek vagyunk is lenyelni kínunkban a forgalmi adó többletköltsége miatti veszteséget, biztosan nem megy le a torkunkon az áprilistól érvényes új sarc, a ˝televízióadó˝. Az idézet a Piac & Profit áprilisi számából való, a Túlélési esélyek című cikkben Vadas Szilvia, a dobogókői Nimród Szálloda vezetője még azt is kijelentette, hogy a Szerzői Jogvédő Irodának már eleve fizetnek a szobákban lévő televíziók után sarcot, s most ugyanezt a szolgáltatást duplán adóztatják. Az üzletasszony csak a saját hoteljéről emlékezhetett meg, s például a Sofitel Budapestről nem lehetnek információi, legfeljebb csak annyi, hogy ott valamennyi szobában illik készülékeket elhelyezni, tehát illik adózni, s kérdéses, hogy eme többletet illik-e, lehet-e a külföldi vendégkörre áthárítani.

Az áprilistól érvényes legújabb sarc azt jelenti, hogy a kisebb, tőke- és vendégszegényebb szállodák május 20-tól látnak hozzá a kevéske jövedelmük feléléséhez – vagyis a befizetéshez -, amennyiben nem dobják ki a szobákból a tévéket, s nem érik be azzal, hogy például emeletenként helyeznek el egyet-egyet: vesszenek csak össze a vendégek, hogy mit és milyen nyelven akarnak nézni, hallgatni. A jogszabály lényege, hogy leporolják a kilenc évvel ezelőtti előírást, mely üzembentartási díjat követelt meg minden tévétulajdonostól. Az Orbán kormány időszakában élő előírást a Medgyessy kabinet idején úgy alakították át, hogy megmaradt az üzembentartási díj intézménye, de a pénzt a kormányzat fizette be. A Gyurcsány kormányzat a szigorítások éráját azzal tarkította, hogy visszaállította a készüléktulajdonosok kárára a befizetési kötelezettséget. Április 1-től él ez a régi-új előírás, igaz, nem teljesen azonos kört sújtva, mint egykoron. A költségvetési törvény szerint televíziónként havi 967 forintról van szó, pontosabban a vendéglátóhelyeken, szálláshelyeken, a nyilvános helyen üzemeltetett televíziók után háromszor többről, 2901 forintról. Most áprilistól a befizetendő összegnek a 40 százalékát átvállalja a kormány, de csak ebben az évben. Jövőre, ha még marad televízió a szállodákban, illetve megmaradnak a tévével rendelkező szálláshelyek az újabb adónem terhe alatt is, akkor már a teljes összeget kénytelenek átutalni.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.