Tállai: közérthető adózási környezet lesz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vámjogi javaslatok után a parlament csütörtökön megkezdte az adózás rendjéről és az adóigazgatásról szóló javaslatok együttes vitáját.
Nemzetközi vámegyezmény
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslattal az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A. T. A. igazolványról szóló vámegyezményt és módosítását törvényi szinten rögzítik úgy, hogy a jogszabály angolul is tartalmazza a megállapodást. A módosítás pedig az igazolványok elektronikus kezelésének lehetőségét teremti meg. Az egyezménynek – amely Magyarországon 1966-ban lépett hatályba, és amelynek Budapest aktív szerződő fele – az a célja, hogy a nemzetközi kereskedelem szereplőinek megkönnyítse az áruk ideiglenes behozatali eljárását – közölte.
Czomba Sándor, a Fidesz vezérszónoka frakciója nevében elmondta: mivel az indítvány célja a jogszabályi korszerűsítés, támogatják azt.
Burány Sándor MSZP-s vezérszónok szintén egyetértéséről biztosította az előterjesztést, mert az olyan előnyökkel jár, amelyek megkönnyítik az érintett gazdálkodó szervezetek munkáját.
A Jobbik vezérszónoka, Bana Tibor közölte, technikai jellegű javaslatról lévén frakciója támogatja azt.
Uniós vámjog
Tállai András NGM-államtitkár az uniós vámjog végrehajtásáról szóló új javaslatot ismertető expozéjában elmondta: a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a közigazgatási eljárási rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra, ám vannak eljárások, amelyekre az új törvény hatálya nem terjed ki, ilyen a vámigazgatás is. Ezért az ennek során alkalmazandó eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe.
Jelezte, a hatályos vámtörvényt dolgozták át, és követték az uniós vámkódex struktúráját, de tartalmi felülvizsgálatot is végrehajtottak.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Ezek közül megemlítette, hogy a vámellenőrzés rendszeréből kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartamát 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzését pedig 90 nappal csökkentették.
Tállai András úgy összegzett: a jogalkotó célja egy könnyen használható joganyag létrehozása volt.
Czomba Sándor (Fidesz) közölte: 2018-tól a vámeljárásokat külön eljárási törvényben kell meghatározni, a rendelkezések azonban döntően változatlanok maradnak az eddigiekhez képest. A néhány módosítás közül azt emelte ki, hogy mivel Magyarországnak elemi érdeke a minél rövidebb vámellenőrzés, üdvözlendő az ennek és az áruátengedést követő ellenőrzés időtartamának csökkentése.
Mesterházy Attila (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztést, helyeselte az adminisztratív terhek és az időtartamok csökkentését, de jelezte: az erőforrásoknak ehhez mind humán, mind költségvetési szempontból rendelkezésre kell állniuk.
Hollik István (KDNP) kifejtette: jogalkotási kényszer van, ezért volt szükség a javaslatra, amelyet a KDNP támogat, különösen is az eljárásokat könnyebbé tevő rendelkezések miatt.
Bana Tibor (Jobbik) is egyetértett az indítvánnyal, hiszen – mondta – gyakorlatilag arról van szó, hogy új törvényi keretet kapnak az eddigi szabályok.
Adóigazgatás, adózás rendje
Az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló javaslatok együttes vitájában Tállai András, az NGM államtitkára kifejtette: a kormány célja átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése, továbbá az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése és az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése. Hozzátette, az adózás rendjének megreformálásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezete is megújul.
Közölte: azért is újra kell szabályozni az adózás rendjét, mert a 2018-tól hatályos közigazgatási rendtartási törvény hatálya alól kikerül az adóigazgatási eljárás.
Az új adóigazgatási rendtartási törvényre vonatkozó javaslat alapelve a szakszerű és hatékony eljárás elve – amely alapján a NAV-nak úgy kell megszerveznie tevékenységét, hogy az eljárások az adózónak és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozzák -, valamint a közérthetőség elve, hogy egyszerű legyen a kapcsolattartás nyelve – fejtette ki Tállai András.
Arról is beszámolt, hogy egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, az eddig 7 ellenőrzési típus helyett csak 2-t nevesítenek: a jogkövetési vizsgálatot és az adóellenőrzést, amelynek időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, de az alapellenőrzési határidők változatlanok maradnak. A jogorvoslati rendelkezésekről elmondta: a fellebbezés lehetősége megmarad, de a jogorvoslatban nem lehet majd olyan új tényt állítani, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az első fokú döntés előtt tudomása volt, ám azt a NAV felhívása ellenére sem terjesztette elő.
Módosulnak a kapcsolattartás szabályai is – folytatta az államtitkár -, így teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
Az adózás rendjéről szóló javaslatról hangsúlyozta: kiemelt cél a szolgáltató, ügyfélközpontú adóhatóság megteremtése.
Kitért a megbízható státusú gazdasági szereplők közzétételére vonatkozó szabályozásra, amely alapján a megbízható adózói minőséget – amely jelenleg nem nyilvános adat – bárki megismerhetné.
Tállai András tudatta továbbá, hogy a NAV mentorként fogja támogatni az – ebben önkéntesen részt vevő – újdonsült gazdasági szereplőket, hogy azok eligazodjanak az adózásban.
Emellett bevezetik a feltételes adóbírság intézményét, megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és kivezetik az adószámfelfüggesztés jogintézményét – sorolta.
(MTI)
