Termékdíj: túl nagy adminsztrációs teher
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavaly bevezetett környezetvédelmi termékdíj jelenlegi formájában túlzott adminisztratív terhet ró a vállalatokra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint.
A szövetség a termékdíjjal kapcsolatban gyors és konstruktív párbeszéd folytatását javasolja az érintett kormányzati és érdekképviseleti szervek között. Az MGYOSZ felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az egyébként üdvözlendő bürokráciacsökkentő tervekkel éppen ellentétes hatást vált ki a termékdíj jelenlegi formája, mindez pedig plusz nehézséget jelent a hazai vállalati szektornak.
Tavaly egy, a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő módosító indítvány a törvény hatályát az Európában megszokott „csomagolás” helyett a „csomagolószerek” körére helyezte, az alanyi hatályt pedig ennek megfelelően a csomagolószereket előállító társaságokra terjesztették ki. Az MGYOSZ szerint az eredetileg bürokráciacsökkentő célú módosítás következtében ma olyan áruk is a termékdíjas szabályozás hatálya alá tartoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek, és nem származik belőlük csomagolási hulladék az ország területén.
Jó példa erre a fóliasátrak mezőgazdasági célú létrehozása, amely kapcsán a felhasználóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem csomagolási célra használják a fóliát. Mindez lényegében azt jelenti, hogy minden olyan anyagnál, amely alkalmas lehet csomagolásra is, mind a felhasználót, mind a gyártót jelentős többlet adminisztráció terheli. Ugyanakkor a hazai vállalkozások döntő részének üzleti folyamatai nem korlátozódnak belföldre, hanem kiterjednek a közvetlen importra és exportra. Ezekben az esetekben továbbra is kötelezettek maradnak a csomagolószert és csomagolást importáló és exportáló vállalatok is, azaz a módosítás nem eredményezte a kötelezetti kör jelentős csökkenését.
A szövetség szerint további problémája a jelenlegi szabályozásnak, hogy a belföldi csomagolószer-gyártók hátrányba kerültek a külföldi versenytársaikkal szemben, mivel előbbieknek a jelentős adminisztrációs és finanszírozási többletköltségek mellett a termékdíjat már az értékesítés alkalmával fel kell számolniuk, szemben az importtal. Ez utóbbi esetében csak a csomagolt termék értékesítése után keletkezik termékdíj kötelezettség.
Az MGYOSZ szerint ezt az anomáliát a törvényhozó bonyolult visszaigénylési, illetve átvállalási eljárás lehetőségének megteremtésével kívánta orvosolni, amely azonban csak korlátozottan alkalmazható és érvényesítéséhez számtalan adminisztratív lépésre van szükség a vállalati oldalról. Ezzel összefüggésben, az adminisztráció pontos elvégzése miatt sok cégnél napi szintű nyilvántartás vezetése vált szükségessé, ami jelentős és felesleges terheket ró számos hazai vállalkozásra.
A szövetség felidézi: a kormány által még 2011-ben meghirdetett Egyszerű Állam Program célja összességében éves szinten mintegy 500 milliárd forinttal csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs költségeit. Ez összhangban áll az MGYOSZ álláspontjával: a magyar vállalkozói szektor versenyképességének egyik legkomolyabb gátját a felesleges adminisztratív terhek jelentik. A szövetség éppen ezért sajnálattal tapasztalja, hogy a bürokráciacsökkentés terén Magyarországon a vállalatoknak újabb nehézséggel kell megküzdeniük. Az MGYOSZ a hazai gazdasági növekedés beindítása érdekében elengedhetetlennek tartja a magyar vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését.
(forrás: MTI)
