Tízből egy klíma törvényes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Úgy tűnik, hazánkfiainak többsége nem tudja, hogy a kültéri egységgel rendelkező klímaberendezések telepítése építési engedélyhez kötött, sőt a társasházban lakók négyötödének is bele kellene egyeznie a felszerelésébe. Jellemzően egyetlen ajánlatot adó szerelő sem kérdezte meg, hogy van-e engedély a telepítésre.

Azt tudtuk, hogy a műemléképületek homlokzatára csak igen szigorú feltételek mellett telepíthető bármilyen tárgy, így klímaberendezés is, de az a FigyelőNetet is meglepte, hogy a split (kültéri egységgel rendelkező) készülékek telepítése általánosan engedélyhez kötött. Erről Budapest XV. kerülete önkormányzatának építésügyi osztályán világosították fel lapunkat, ahol Deák Zsolt elmondta: országos szintű rendelet szabályozza a klímák felszerelését.

A lakók hozzájárulása is kellene

E szerint az engedélyeztetéshez szükséges egy szakszerű tervdokumentáció, elektromos közműnyilatkozat, illetékbélyeg. Sőt, többlakásos házakban a társasházakról szóló törvény azt is előírja, hogy az ingatlantulajdonosok négyötödének is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a ház külsejét, szerkezetét érintő változtatások történjenek.

Deák Zsolt ezért is kért állásfoglalást a klímákkal kapcsolatban a kerületi főépítésztől, miképpen járjanak el, hiszen az sem szerencsés, ha például a panelházak homlokzatain tucatnyi különböző típusú készülék jelenik meg. Az osztály munkatársa egyébként arról számolt be lapunknak: szó sincs arról, hogy a hőség miatt tömegesen rohanták volna meg a hivatalt az emberek az engedélyeztetések miatt, inkább csak érdeklődnek az iránt, hogy engedélyköteles-e. Az engedély nélkül felszerelt klímák arányának pontos megbecslésére nem vállalkozott, de mint mondta, túlnyomó többségük valószínűleg nem látott engedélyt.

Egy naptól három hétig

Ez utóbbinak azonban túl sok látszata nincsen, legalábbis ezt szűrte le a FigyelőNet nem reprezentatív, igen szűkkörű „kutatásával”. Azt próbáltuk ugyanis kideríteni, hogy a rekordhőséget ígérő napokban milyen határidővel vállalják a készülékek felszerelését a szolgáltatók. Nos, egyetlen egy esetben sem kérdezte meg a vállalkozó, hogy rendelkezünk-e a szükséges építési engedéllyel, ami több mint elgondolkodtató…

Ami a szerelési határidőket illeti, Budapesten a legrosszabb a helyzet, ahol (szerdán telefonáltunk – a szerk.) a legkorábbi ajánlatot szombatra, jövő hétfőre kaptuk, de volt olyan vállalkozás is, amelynél három héten belüli időpontot nem vállaltak. Vidéken jobb a helyzet, Nyíregyházán például már szerda délután hűs lakást élvezhettünk volna. Persze mérget erre sem vehetnénk, mert egyik ismerősünknek már legalább három vállalkozó ígért időpontot a szerelésre, de egyik sem jelent meg a jelzett időben, s magyarázatot sem adott.

A kivitelező is felelős

Kevéssé ismert az is, hogy az engedély nélküli felszerelésért nem csak az építtető, hanem a kivitelező is felel – toldotta meg ismereteinket Deák Zsolt –, ugyanis a rendelkezések szerint a munkát csak a jóváhagyott tervek alapján lehet megkezdeni. Az engedély nélkül telepített klímát ugyanúgy szankcionálhatják, mint bármilyen más engedély nélküli építkezést. Így, a tulajdonos kérhet fennmaradási engedélyt a klímára is, amit ha megkap, akkor „csak” bírságot kell fizetnie. A másik megoldás, hogy lebontja, leszereli a készüléket.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?