Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a vállalatcsoportok egymás közötti kamatfizetéseihez kapcsolódó társasági adókedvezmény támogatásnak minősül, amit Magyarország nem jelentett be a csatlakozáskor, és szelektív jellege miatt torzítja a versenyt.
Az EB két hete indított vizsgálatot Magyarország ellen, mert lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy társasági adóalapjukat a cégcsoporton belülről kapott nettó kamat felével csökkentsék. A pénzügyi tárca honlapján a minap közzétették az EB megkeresését, amelyben a részletes kifogások is megtalálhatók. A szóban forgó adókedvezmény az EB szerint mentesít bizonyos vállalkozásokat az adórendszer rendes alkalmazása alól, amelyek így kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek, miközben az állam bevételtől esik el, vagyis közvetetten támogatást nyújt.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint ez az álláspont erősen megkérdőjelezhető, hiszen az állami támogatás egyes iparágakra, termékre irányul, ami a kamathoz kapcsolódó adókedvezmény esetében nem áll fenn.
Az EB szerint az intézkedés nem tekinthető létező támogatásnak, mivel nem szerepel a csatlakozási szerződés mellékletében, és a csatlakozás időpontjában sem állt eljárás alatt. A bizottság szerint a támogatás szelektív, mivel a csoporton belüli kamatfizetések adóztatása nem érhető el valamennyi magyarországi cég számára, a kisvállalkozások, illetve a pénzügyi társaságok ugyanis nem alkalmazhatják. Erdős elmondta: a bankok, illetve a biztosítók kizárása valóban gyenge pont, a kisvállalkozások azonban törvénymódosítással könnyedén bevehetők a rendszerbe.
A bizottság szerint további kivételezést jelent, hogy az intézkedés csak az olyan kapcsolt vállalkozásoknak nyújt adóelőnyt, amelyeknél a csoport legalább egy tagja külföldön működik, különösen abban az esetben, amikor ez a kamatot fizető tag a kamatot 8 százaléknál magasabb adókulcs mellett vonhatja le hazájában. Erdős szerint azonban a kedvező helyzet elérése kizárólag belföldi tagok között is lehetséges a társasági adóalaptól függően, ráadásul a szelektivitás ténye nem alapulhat azon, hogy egy másik országban milyen szabályok vannak érvényben. A bizottság álláspontja szerint viszont az intézkedés elsősorban a határokon átnyúló ügyletekre irányul, amivel megsérti a versenyszabályokat.
Az EB április 22-éig várja a magyar fél intézkedéssel kapcsolatos észrevételeit és a döntést elősegítő információkat, és határozatában felhívja a figyelmet, hogy a jogellenesnek minősített támogatás 2004. május elsejéig visszamenőleg visszaigényelhető a kedvezményezettektől. A magyar fél megindokolhatja azt is, hogy milyen érv alapján ne kerüljön sor a visszafizetésre.
Forrás: Index
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
