Uniós jogból jól állunk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós irányelvek csupán 1,2 százalékát nem ültették még át az Európai Unió tagországai nemzeti törvénykezésükbe, Magyarország 0,9 százalékkal az átlagnál is jobban áll – derül ki az Európai Bizottság eredménytáblájából. A testület rendszeresen készít kimutatást az egységes belső piaci jogelemek átvételéről, és most bejelentette, hogy eddig a tagországok még soha nem teljesítettek ilyen jól. Az átlagos hiány most először alacsonyabb az állam- és kormányfők által 2001-ben előirányzott 1,5 százalékos ideiglenes hiánycélnál.

Magyarország 1634 jogszabály közül mindössze 15-nek az átültetésével adós, ez a kilencedik legjobb teljesítmény. A táblából az is kiderült, hogy a tagállamok sokszor nem elég sikeresen ültetik át vagy helytelenül alkalmazzák a belső piaci szabályokat: mindössze nyolc tagállamnak sikerült az ellenük indított jogsértési eljárások számát csökkenteni. Az új tagállamok közül e téren csak Lengyelország esetében aggasztja a bizottságot a jogsértési eljárások számottevő növekedése a tavalyi év során.

Magyarország ellen 22 szabálysértési eljárás van folyamatban, ez több, mint a feleannyiban érintett Észtországé, de messze elmarad a régi tagállamokétól: Olaszország ellen például 161 eljárás folyik, de a 15 régi tag közül tíz esetében meghaladja az 50-et a procedúrák száma.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?