Út a munkához: bevonják a cégeket is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tervek szerint jövőre 110 milliárd forint hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrást biztosít a kormány az „”Út a munkához”” programra. Ennek köszönhetően várhatóan 50-60 ezer fő lesz a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma. Jövőre már cégeket is várnak a programba.

Ebben az évben 97 milliárd forint szerepelt a költségvetésben az Út a munkához program végrehajtására. A program fő célja az volt, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő, tartós munkanélküliek fokozottabban vegyenek részt a foglalkoztathatóságukat javító programokban, és az eddiginél jóval nagyobb arányban álljanak munkába, vagyis, hogy akik munkára készek és képesek, azok a szociális ellátás ideje alatt is lehetőleg munkát végezzenek és segély helyett munkabért kapjanak – összegzi a program lényegét a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közleménye.

A közfoglalkoztatást az önkormányzatok szervezték meg, 2009. március 31-ig elkészítették erre vonatkozó terveiket. A költségek 95 százalékát központi állami, a fennmaradó 5 százalékot helyi, önkormányzati forrásból finanszírozzák. A munkaeszközök beszerzésére külön pályázatok állnak a helyhatóságok rendelkezésére, a foglalkoztatás szervezési, irányítási feladatait pedig országszerte kétezer közfoglalkoztatás-szervező látja el, akiknek bérköltsége MPA forrásból biztosított.

A programban részt vevő közfoglalkoztatottak a munkavégzés idejére munkabért, munka hiányában pedig úgynevezett rendelkezésre állási támogatást kapnak, amelynek összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum összegével. Aki munkára nem képes, az továbbra is rendszeres szociális segélyre jogosult. Azoknak a 35 év alattiaknak, akik az általános iskolát sem végezték el, a szociális ellátás folyósítása érdekében képzésben kell részt venniük. A 8 általánossal igen, de szakképesítéssel nem rendelkezők esetében a kormány a kersett szakmák oktatását helyezi előtérbe.

A tervek szerint jövőre 110 milliárd forint hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrást biztosít a kormány a programra. Ennek köszönhetően várhatóan 50-60 ezer fő lesz a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma: a téli hónapokban 30-35 ezren, nyáron pedig 80-90 ezren juthatnak munkalehetőséghez. A program folytatását a magánszféra felé történő nyitás jellemzi majd annak érdekében, hogy minél többen, minél hasznosabb munkát végezhessenek.

A program eddigi eredményei

Az FSZH közleménye rámutat: az ország különböző régióiban eltérő a programban résztvevők aránya. Legnagyobb számossággal az érintettek Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében élnek.

Novemberben több mint 90 ezren vettek részt közcélú foglalkoztatásban, rendelkezésre állási támogatásban több mint 169 ezren részesültek és 32 935 fő kapott rendszeres szociális segélyt. Összességében a program végrehajtására 109 milliárd forint költségvetési támogatást fordítottak. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az önkormányzatok igen nagy erőfeszítést tesznek a tartós munkanélküliek közcélú foglalkoztatásának megszervezésére. Nemcsak kötelező, de önként vállalt feladataik is vannak (település fenntartása, üzemeltetés, közintézmények felújítása), állami szervekkel kötött megállapodás alapján árterületek, közutak melletti területek rendbetételére is van lehetőség, illetve megyei önkormányzati feladatok (kórház, szociális és kulturális intézmények) ellátásában is részt vesznek.

Forrás: HRportal


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.