Változik a szakképzési hozzájárulás szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2006. évi CXIV. törvény egyebek mellett a szakképzési hozzájárulás szabályait is módosítja. A változtatás céljaként a pénzügyminiszteri előterjesztés a saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányad felhasználásának az elősegítését, illetve azt jelölte meg, hogy a mikro- és a kisvállalkozások az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben vegyék igénybe a hozzájárulási kötelezettség csökkentésének ezt a módját.

Az elszámolt költségek összege a módosítás folytán a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékáig terjedhet, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében ellenben továbbra is csak 33 százalék lehet.

A változtatás másik fő eleme, hogy az elszámolhatóság feltételeként eltörölték a munkaügyi tanácsok által hozott döntést. A döntéshozatal helyett a honatyák egy egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettséget vezettek be.

A hozzájárulásra kötelezett által saját hatáskörben maximálisan felhasználható eddigi 80 százalékos mértékét ellenben 70 százalékra csökkentették azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek nem folytatnak gyakorlati képzést. A fejlesztési támogatás összege 2007. április elsejétől ugyanis csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként.

Érdemes kiemelni, hogy a szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi a jövőben. Az intézet a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóság illetékes igazgatóságát, aki az ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.