Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság 8/2007 (II. 28.) AB számú határozatában 2007. február 28-ától a jövőre nézve semmisítette meg az elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseket. A március 19-én kihirdetett 2007. évi XII. törvény visszamenőlegesen is kizárja az elvárt adó alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. Ezért a fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a határozat kihirdetésének napjával, azaz február 28-ával
megsemmisítette.
A most elfogadott 2007. évi XII. törvény szerint az elvárt adó fizetési kötelezettség a 2007. január1-től február 28-ig terjedő időszakra is megszűnik. Az alkotmánybírósági határozatnak ugyan nem volt tárgya az szja-törvényben megfogalmazott, az egyéni vállalkozásokat terhelő elvárt adó alkotmányossági vizsgálata, azonban a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozókra a társaságok adózásával lényegi jellemzőit tekintve azonos adózási szabályok vonatkoznak. Ezért a március 20-tól hatályos törvény hatályon kívül helyezi az egyéni vállalkozók elvárt adó fizetési kötelezettségét, mégpedig úgy, hogy a január-februári fizetési kötelezettséget is eltörli.
Akik pedig már fizettek elvárt adót, vagy előleget, az adózás rendjére vonatkozó szabályok szerint visszaigényelhetik azt. A visszafizetés feltétele, hogy az adózónak ne legyen köztartozása. Az adóhatóság a 2007. január 1-jei időszakot követően beadott adóbevallásokat hivatalból kijavítja és az ennek alapján az adózók javára keletkező adókülönbözetet a túlfizetésre irányadó szabályok szerint elszámolja. Ezek szerint, ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti vagy egy később esedékes adótartozását egyenlítheti ki belőle.
Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség egy bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben 63 vádlottal szemben – közölte a vármegyei főügyészség kedden közleményben.
Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.
„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
