Mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettsége egy külföldi társaságnak Magyarországon? Folyamatos gazdasági tevékenység folytatására van szükség, vagy akár egy rövid távú, de rendszeres jellegű tevékenység miatt is felmerülhet az adófizetési kötelezettség? Ennek teljesítéséhez mindenképpen szükséges a cégbejegyzés?
Termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szerződést kötött, s az utólag megszüntetésre került, esetleg a szerződést felbontásra került? Nem tudja mi a teendő? Egyáltalán csökkenthető-e az adóalap utólagosan az áfa vonatkozásában? A BDO Magyarország cikkéből kiderül, mi a teendő.
Termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szerződést kötött, s az utólag megszüntetésre került, esetleg a szerződést felbontásra került? Nem tudja mi a teendő? Egyáltalán csökkenthető-e az adóalap utólagosan az áfa vonatkozásában? A BDO Magyarország cikkéből kiderül, mi a teendő.
Letölthető táblázatunkból településenként, illetve fővárosi kerületenként megtudhatja, hogy az egyes önkormányzatok 2016-ban és a megelőző öt évben milyen helyi adókat és milyen mértékben vetettek ki. Táblázartunk most jóval több információt tartalmaz, mint a korábbi években.
A gyakorlatban számos olyan munkakör fordul elő (például: szoftverfejlesztő, építészmérnök), melyek tekintetében nélkülözhetetlen a szerzői jogi szabályok ismerete és alkalmazása, így elengedhetetlen, hogy az ilyen szakembereket foglalkoztató munkáltatók tisztában legyenek a vonatkozó szerzői jogi rendelkezésekkel.
Az adóelkerülés elleni csomag (ATAP – Anti Tax Avoidance Package) az EU válasza az OECD BEPS-akciótervére; célja a tisztességes, egyszerű és hatékony társasági adózás megteremtése. A BDO Magyarország cikksorozatának első részében bemutatja az adóelkerülés ellenes irányelv-tervezetet, amely új elemeket hozna be a társasági adózásba és egész biztosan nagy hatással lesz a hazai adózási környezetre.
Napjaink globalizálódó világában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan magyar gazdasági társaságokkal, amelyek nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is jelen vannak szolgáltatásaikkal vagy termékeikkel.
Napjaink globalizálódó világában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan magyar gazdasági társaságokkal, amelyek nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is jelen vannak szolgáltatásaikkal, termékeikkel. Előző cikkeinkben részletesen elemeztük azt a helyzetet a társasági adó szempontjából, amikor a magyar társaságnak telephelye keletkezik külföldön az ottani tevékenységéből kifolyólag. Előfordulhatnak ugyanakkor olyan esetek is, amikor a külföldi gazdasági jelenlét térben és/vagy időben nem tekinthető állandónak, ugyanakkor a magyar társaság valamilyen jövedelemben részesül a külföldi partnerétől. Amennyiben az így megszerzett jövedelemből a keletkezés helye szerinti tagállamban forrásadót vontak le, felmerül a kérdés, hogy ezt az adót milyen módon lehet érvényesíteni a magyar társasági adóból. A kérdésre választ kaphat a BDO Magyarország írásából.
Napjaink globalizálódó világában egyre gyakrabban találkozhatunk olyan magyar gazdasági társaságokkal, amelyek nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is jelen vannak szolgáltatásaikkal vagy termékeikkel, és teszik ezt olyan módon, hogy külföldi fiókteleppel rendelkeznek. Ilyen adóalanyoknál a szokásos adóalap korrekciós tételek alkalmazása mellett speciális adókockázatot jelent, hogy a külföldi fióktelep után az adott célországban is társasági adófizetési kötelezettség terheli őket, amelyet valamilyen módon el szeretnének számolni a magyar társasági adófizetési kötelezettségük csökkentéseként. A BDO Magyarország cikksorozata példákon keresztül mutatja be, hogyan is történhet mindez.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei Ártándnál több mint 9 millió forint értékű hamis ruházati terméket találtak egy kamionban. A ruhákat lefoglalták, az ügyben szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás.
