NAV-Figyelő 34. hét: biztosítási jogviszony és átalányadózás a volt katásoknak
A biztosítási jogviszonyukat szeptember 1-ig kell bejelenteniük a volt KATA alany, főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak – olvasható a NAV-Figyelőben.
A biztosítási jogviszonyukat szeptember 1-ig kell bejelenteniük a volt KATA alany, főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak – olvasható a NAV-Figyelőben.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatokat dolgoz ki az új kata egyes részszabályainak észszerűsítésére és a kata-törvény hatálya alól kikerülő vállalkozások helyzetének rendezésére.
Melyek az új kata-törvény legfontosabb újdonságai? Milyen döntési pontokkal szembesül egy katából kiszoruló egyéni vállalkozó? Mit tehetnek a betéti társaságok és az ügyvédi irodák? Mit kell tenniük azoknak, akik az új katát választják? Szakmai videósorozatunk különkiadásában dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője válaszolja meg a kérdéseket.
Az elfogadott költségvetés 30 százalékos tervezett növekedésekkel számol a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében, amelyben a kata adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetések is benne lehetnek – derül ki a Niveus kommentárjából.
Az új katatörvény szerint az átalányadózásra való áttérés nem választható 2022. szeptember elsejével – írja a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). A Pénzügyminisztérium szerint a szervezet félreértelmezi az adótörvényt.
Olyan indokot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, nem talált, mindemellett ígéretet kapott, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogos kérdésekre.
Tüntetők zárták el a Margit hidat hétfő reggel, a híd pesti hídfőjénél, tiltakozva a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, a katáról szóló törvény szigorítása és a rezsiköltségek emelkedése ellen. A megmozdulást ételfutárok hirdették meg.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségei szerint az új szabályozás negatív dominóhatást idéz elő a kommunikációs iparágban is.
A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg.
Jelentős részt képviselnek a változásra kényszerülők közt a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – derül ki a Niveus elemzéséből amely azt viszgálta, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.
Az érdekképviseletek a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egyes szabályainak ésszerűbbé tételét, továbbá új adónem bevezetését, és az áfamentesség bevételi határának megemelését javasolják.
A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban.
Tüntetők tiltakoznak a fővárosban a kata módosítása ellen, a Kossuth téren gyülekezők később a Margit hidra vonultak kedden délelőtt.
Megdöbbent a kata módosításáról szóló törvényjavaslat láttán az egyesület, és úgy vélik, ha a módosítások ebben a formában életbe lépnek, akkor annak többszázezer becsületes kisadózó lesz a kárvallottja.
Ha reálisan átgondoljuk egy átlagos, alapvetően lakosságnak szolgáltató vállalkozó ügyfélkörét, akkor is nagy eséllyel találunk benne cégeket, amely miatt ez már nem egyeztethető össze az adózási formával – derül ki a Niveus gyorselemzéséből.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérvényezte a házelnöknél, hogy kedden háromórás vita után döntsenek is, és a zároszavazás is megtörténjen.