A Minősített Könyvelők Egyesülete fejlesztési javaslatokat fogalmazott meg az Ügyfélkapu+ bevezetésével kapcsolatban, hogy az új kétfaktoros azonosítás ne bénítsa meg a vállalkozások adóügyi adminisztrációját. A cél egy olyan megoldás kialakítása, amely biztosítja az adózás zavartalan lebonyolítását, és nem ró túlzott terhet a vállalatokra.
Sikeresen lezárult a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Wolters Kluwer Hungary Kft. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt.
Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles – a Kúria eseti döntése.
Az év végén két dolgot várnak a szerencsésebb munkavállalók: a céges karácsonyi bulit és az év végi bónuszt. Azonban az ünnepi hangulat közepette sem szabad elfeledni a szabályok betartásának fontosságát. Az alábbiakban Az év végén két dolgot várnak a szerencsésebb munkavállalók: a céges karácsonyi bulit és az év végi bónuszt. Azonban az ünnepi hangulat közepette sem szabad elfeledni a szabályok betartásának fontosságát. Az alábbiakban néhány jótanácsot olvahatnak arról, hogy mire érdemes odafigyelni a céges rendezvényeken munkáltatóként vagy munkavállalóként.
Két friss és precedensképes bírósági döntést mutat be az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, melyekben a jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.
A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.
A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.
A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.
A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.
Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.
Az elállás a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható a jogintézmény?
A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.
A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.
Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a törvénynek a munka világára vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.
Az országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, amely 2020. június 18-án lépett hatályba. A korábban bevezetett különleges munkajogi szabályok megszűnnek, de egy részük még július 1-ig alkalmazható. A jogszabályváltozásokat Dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Lieszkovszky Helga, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda jogászai foglalják össze.
Speciális döntéshozatali szabályok a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személyeknél, kiterjesztik a munkaidőkeret szabályait a közúti szállításban közreműködő személy- és áruszállítást végzőkre, a építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.
Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés.
Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között. Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését. Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével kapcsolatos szabályok. A korábbi, 11. §-ban található szabály tartalma nem változott: a szövegből elhagyásra került ugyan a magánélet ellenőrizhetőségének és az emberi méltóság megsértésének tilalma, de egyik sem jelent érdemi változást: a magánélet ellenőrizhetőségének tilalma egyértelműen következik abból, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, az emberi méltóság tiszteletben tartása pedig általános – nem csak az ellenőrzés során fennálló – követelmény. Szövegszerűen egyértelmű újdonság azonban a 11/A. § (2) bekezdése, amely főszabállyá teszi azt, hogy a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszköz kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használható. Ez ugyan a munkajogi szabályozás logikájából korábban is…
