Brüsszel fizetné a munkanélküli segélyt
Közös munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetését javasolja az euróövezeti országoknak az Európai Bizottság.
Munkaügyek
A Ptk. elemei a munkajogi kárfelelősségben
A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán!
Tanulás és munkaidő-kedvezmény
Az új Munka Törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében. A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére.
235 ezer volt az átlagkereset
A bruttó átlagkereset 3 százalékkal nőttek az első félévben, éves összevetésben – közölte a KSH. A nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető.
Az itt dolgozó külföldiek közel fele Romániából jött – infografika
Az elmúlt év végén összesen 72,4 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon. Kimagaslóan legtöbben Romániából érkeztek, de számottevő a kínaiak jelenléte is. Az InfoTandem heti infografikája.
Mit tehetünk, ha szó nélkül távozik a dolgozó?
A munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés leggyakoribb formája az, hogy a munkavállaló nem tesz írásos megszüntető nyilatkozatot, nem tölti le a felmondási időt, hanem egyszerűen csak nem jelentkezik többet a munkáltatónál, eltűnik. A váratlanul távozó munkavállaló persze sok fejfájást okozhat a munkáltatónak. Tekintsük át, hogyan kezelhető ez a kellemetlen helyzet!
Prémium teljesítmény nélkül
Munkáltatói kötelezettség hiányában kizárólag a prémiumkiírás lehetőségének megfogalmazása alapján még a korábbi gyakorlat sem teremt jogalapot munkavállalói többletteljesítmény nélkül prémium követelésére. Önmagában nem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást, ha az alapító tulajdonos a mérlegelési jogkörében eljárva akként dönt, hogy a munkavállaló részére nem tűz ki prémiumot. A Kúria ítélete.
Külsős ügyvezető megbízási szerződéssel
Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: egy belföldi illetőségű gazdasági társaság külsős ügyvezetőt szeretne alkalmazni, aki nem tagja a kft-nek. Megbízási jogviszonyban kerülne sor ennek a pozíciónak a betöltésére, a szerződésben 80.000 Ft kerülne megállapításra megbízási díjként havonta. Kérdésem az lenne, hogy megbízás esetén milyen kötelezettségei vannak adózás szempontjából a cégnek, ki fizeti meg a járulékokat, kell-e járulékokat fizetni a megbízási szerződésben meghatározott összeg után, megfelel-e ez az összeg a törvényi előírásoknak, illetve ebben az esetben az ügyvezetőnek jár-e ezen szerződés alapján pl. szabadság, táppénz, jogosult lesz-e álláskeresési járadékra, ha esetleg megszűnik a megbízatása? Az illetőnek nincs máshol bejelentett állása, munkaviszonyban nem áll sehol.
Jogeset: közalkalmazott nyugdíja és a jubileumi jutalom
Amikor a 40 év szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkező közalkalmazott nő a jogviszonyának megszüntetését kéri, kérelme nem keletkeztet felmentési kötelezettséget a munkáltató számára, a Kjt. 30. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felmentési ok a munkáltató számára csupán lehetőség. A kedvezményes jubileumi jutalomra jogosultság feltétele – a legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal való rendelkezés mellett – az, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszűnése napján nyugdíjasnak minősüljön.
Kártérítés: gondatlanság vagy szándékosság?
Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem – mint gyakorló munkajogi ügyvédtől – hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.
Hogy adható munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás?
Az Szja-törvény szerint a munkáltató adómentesen akár 5 millió forint lakás célú támogatást is adhat a munkavállalójának. 2014. január 1-jétől a munkáltató már a lakás célra felvett banki hitel visszafizetéséhez is adhat adómentes támogatást – írja az Adó szaklap.
Újabb feketelistát közölt a NAV
A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáját tette közzé honlapján az adóhatóság.
Segítség a munkáltatónak: a fizetési felszólítás
A fizetési felszólítás a munkáltató igényérvényesítésének egyik módja, amelyben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásban érvényesíti. Az eszköz egyszerű, de bizonyos követelményekre oda kell figyelni.
Késedelmi kamat késedelmes munkabér fizetés esetén
A munkaviszony során a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkabér határidőben történő kifizetése. A munkabért – főszabály szerint – a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.
A szakmai gyakorlat és a HR
A szakmai gyakorlat minőségét és lehetőségeit tekintve nagyon nagy különbségeket tapasztalhatunk a cégek között a magyar munkaerőpiacon. Számos olyan hely van, ahol a gyakornok bizony csak kávét főzni, fénymásolni vagy postára szaladgálni „jó”, máshol viszont érdemi szakmai feladatokat kap már a gyakornoki karrier kezdetén. Vajon mitől függ mindez? A cég hozzáállásán múlik? Vagy gyakornoka válogatja, milyen lehetőségei adódnak?
Családi kedvezmény: érettségi után nem jár
Az Szja törvény 29/A. § (3) bekezdése értelmében a családi kedvezmény (ideértve a Tbj. szerinti családi járulékkedvezményt is) egy-egy gyerek után fő szabályként addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek után családi pótlékra (nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra) jogosult. A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-a szerint az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően addig jár, ameddig a gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Mindebből következően az érettségi után a családi pótlékra, következésképpen a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik, akkor is, ha az érintett a felsőoktatásban tovább tanul.
Iroda otthon vagy otthonos iroda?
Az emberek nagy része valószínűleg üdvözli, ha otthonról dolgozhat, pedig fontos tény, hogy nem mindenkinek való ez a munkavégzési forma. Leginkább alkattól, életszakasztól függ, ideális-e, ha otthonról dolgozhatunk. Van, akinek ez előny, mások viszont jobban érzik magukat egy kellemes hangulatú irodában, kellemes emberek között.
Apás szülés: el kell-e engedni a munkavállalót?
Joggal maradhat-e távol a munkától a leendő apa, ha szeretne ott lenni gyermeke születésénél? A kérdés és az alábbi eset két fontos szabályra is felhívja a figyelmünket.
Új cafetéria: célzott szolgáltatások
A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre, a célzott szolgáltatások rendszerére.
A borravaló és a hálapénz munkajogi megítélése
A munkaviszonyra tekintettel főszabály szerint a munkavállalót a munkáltatótól illeti meg díjazás. Ettől eltérően azonban bizonyos szakmákban a munkabér mellett igen jelentős – nem egyszer azt meghaladó – tételt jelentenek a harmadik személyektől (nem a munkáltatótól kapott) juttatások.