Karácsony után az év végéig számos munkáltató szünetelteti tevékenységét, amely időre a munkavállalók szabadságot kapnak. Ám ha a munkavállaló fizetett szabadsága már elfogyott, sokszor fizetés nélküli szabadság alkalmazására kerül sor. A gyakorlatban felmerülő kétségek miatt tekintsük át, melyek a fizetés nélküli szabadság alkalmazásának szabályai!
A Munka törvénykönyve konkrétan meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkáltató vasárnap, illetve munkaszüneti napon munkavégzést rendelhet el. Rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében történhet munkavégzés, amely vagy közérdeket szolgál vagy pedig a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges. Ezeken a napokon a munkavégzés tehát kivételes jellegű.
A jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér. A tapasztalatok alapján a munkabérből való levonás szabályait illetően még mindig sok téves meggyőződés él a köztudatban. Az RSM DTM blog legfrisebb bejegyzésében ezeket szeretné tisztázni.
Az ünnepek közeledtével a legtöbbeknek a pihenés jut eszébe, bár sokaknak karácsonykor is dolgozni kell. Az alábbiakban a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
Az ünnepi munka díjazásának lehetséges módjait, a távolléti díj időszakának megállapítását, és egyéb, év végén időszerű munkaügyi kérdéseket is részletesen tárgyal cikkében az Adó szaklap.
Jövőre az inflációval nő a közmunkások fizetése – jelentette be Czomba Sándor.
Bizonyára mindannyiunkban elevenen él az iskolai szünetet jelző, várva várt csengő hangja, amikor egy rövid időre a tanítás megszakításra került, a folytatáshoz való újratöltődéshez. Az emberi szervezet ugyanis nem képes a megszakítás nélküli, hosszú órákig tartó fizikai, illetve szellemi megterhelést elviselni, szüksége van munkavégzés közben is rövid pihenőidőkre. Munkavégzés során e rövid szünetben, vagy szünetekben, azaz a munkaközi szünet(ek)ben nyílik alkalom az étkezésre, mosdóhasználatra is. A munkaközi szünet tulajdonképpen a legrövidebb pihenőidő a munkajogban, amely nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató érdekét is szolgálja, hiszen nagyon sokszor a munkahelyi balesetek eredője a munkavállalók fáradtság miatti figyelmetlensége.
Bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók. A kormány elkezdi a szociális életpályamodell kidolgozását is, amelynek része a béremelés – jelentette be az emberi erőforrások minisztere Sopronban.
A 2014 évi adócsomag kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése. A családi adókedvezmény eddigi szabályainak változatlanul hagyása mellett 2014-től bevezetésre kerül a családi járulékkedvezmény rendszere, amely alapján az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból is levonható a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi kedvezmény.
Elfogadta a Parlament 2013. december 09. napján az „egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról” szóló törvénycsomagot.
A jövő évi költségvetési javaslatban 30 milliárd forinttal nő a közmunkások bérére szánt forrás – írja a Magyar Nemzet.
2014-ben továbbra is megéri az önkéntes pénztári és a SZÉP Kártya munkáltatói hozzájárulás. Megjelentek jövő évre vonatkozó jogszabály változások, fontosabb elemei.
A cikk két részben dolgozza fel az ösztönzést, mint a szervezet célok megvalósítását szolgáló menedzsment funkciót, valamint az ösztönzés eszköztárat. Az első rész az ösztönző bérelemeket mutatta be, azok előnyeinek, hátrányainak, alkalmazhatósági feltételeinek ismertetésével. A második rész egyes menedzsment célokat megvalósító juttatásokkal és azok adózási szabályaival foglalkozik.
Az ünnepi munka díjazásának lehetséges módjait, a távolléti díj időszakának megállapítását, és egyéb, év végén időszerű munkaügyi kérdéseket is részletesen tárgyal cikkében az Adó szaklap.
A magyar munkaadók 11 százaléka a létszám bővítését tervezi 2014 első negyedében, 8 százalékuk elbocsátásokkal számol, míg 74 százalék szerint nem várható változás; az ennek alapján számított munkaerő-piaci mutató a legoptimistább előrejelzést tükrözi 2009 óta – derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb felméréséből.
A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.
Közeledik az év vége, így célszerű áttekinteni a bennragadt szabadságok kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A szabadság jelenleg 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A teljes szabadságot úgy tudjuk kiszámolni, ha ezeket összeadjuk. Év közben keletkezett munkaviszony esetén a végértéket arányosítani kell, mely alól az apáknak gyermek születése esetén járó szabadság a kivétel.
Az adminisztrációs könnyítés helyett egy nyári kormányrendelet bonyolultabbá tette az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges jövedelemigazolás kérelmét és az ehhez szükséges eljárást. Az alábbi cikkben igyekszünk segíteni az eligazodásban.
A munkavállalók kétharmada az országos bruttó 225 ezer forintos átlagjövedelemnél 18 százalékkal kevesebbet, bruttó 190 ezer forintot keres havonta – derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.
Ha leépítési kényszerhelyzetbe kerül egy vállalat, vagy a képzetlen munkaerőtől válik meg, vagy az olyan támogató osztályokat karcsúsítja, amelyek költséget termelnek, ilyen például a HR és a marketing. Ez utóbbiak akkor kerülhetnék el az elbocsátást, ha stratégiai partnerré tudnának válni, és bebizonyítanák, hogy nem „csupán” a pénzt viszik, hanem értékteremtő területek. Eközben egyre terjed a humán folyamatok kiszervezése, ami a HR stratégiai fókuszát erősítheti.
