Tőkekivonási adó, más néven exit taxation abban az esetben merülhet fel, amennyiben egy vállalkozás üzletvezetésének helyét, eszközeit, tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi és az így áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási értékük.
A magyarországi vas- és fémhulladékkal kapcsolatos áfacsalások miatt 2015. január 1-jétől az acélipari termékekre is bevezették a fordított adózást. A szabályok a mai napig érvényesek.
A tőkekivonási adók az állam szuverenitását jelentik, azáltal, hogy adókat vetnek ki a területükön felmerülő értéknövekedések után.
Amennyiben valamely eszközt egy társaság áthelyez az eddigi országából egy másik tagállamba vagy harmadik országba, akkor az eszköz piaci értéke alapján adót köteles fizetni abban az államban, ahonnan az eszközt kivonják.
A Modehuis A. Zwijnenburg BV-ügyben kimondott EB-ítélet arról szól, hogy az érintettek a vagyonátruházási illetékhez hasonló adó alóli mentesülést kívánták elérni, és ez az adó nem tartozik az irányelv hatálya alá.
Ha tovább vizsgáljuk az Átalakulási irányelv 15. cikk (1) bekezdésében írtakat, kérdésként az is felmerülhet, hogy az irányelvben biztosított előnyök visszautasítása, illetve előnyök megvonása hogyan is értelmezhető.
Előző cikkünkben az Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjogot mutattunk be, melyben kiemelésre került, hogy a tagállamok az irányelv rendelkezéseinek, vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, illetve az abból származó előnyöket megvonhatják, ha úgy tűnik, hogy az Átalakulási irányelvben részletezett műveletek valamelyikének alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzések egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése.
Cikksorozatunkban először kitérünk arra, hogy mi a NAV álláspontja a témát illetően általában és járványhelyzetben, majd levezetjük, milyen szabályozás vonatkozik a PDF-ben megküldött számlákra uniós szinten, és hogy a magyar szabályozás összhangban van-e ezzel; végül pedig kifejtjük, hogy a jogszabályi előírások alapján milyen általános, nem járványspecifikus lehetőségeket látunk a kérdés kezelésére.
Az Európai Unióban a letelepedés szabadsága azt is jelenti, hogy a jogi személyek esetében annak átalakulása is biztosított, bizonyos feltételek és keretek között. Most az alapelveket részletezzük, majd érdekes jogesetek bemutatása következik – a vészhelyzet utáni állapotokra készülve.
A pénzügyi szolgáltatások adómentesek az általános forgalmi adó szempontjából; most a banki szolgáltatások adómentességének részleteit járjuk körül.
Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.
Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.
