Biztosítások adómentessége az áfa rendszerében
A pénzügyi szolgáltatások adómentesek az általános forgalmi adó szempontjából, ezek közül elsőként a biztosításokat járjuk körül röviden.
A pénzügyi szolgáltatások adómentesek az általános forgalmi adó szempontjából, ezek közül elsőként a biztosításokat járjuk körül röviden.
„Lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. Cikksorozatunk második részében az egyes lízingtípusokkal foglalkozunk behatóan.
Az átalakulás valós oka, mint fogalom nem került meghatározásra az Átalakulási irányelvben, de a valós üzleti ok esetében maga az irányelv példát hoz: a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy észszerűsítése megnevezéssel. Itt érdemes megemlíteni a Foggia ügyet.
„Lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. A szakirodalom a lízing alaptípusainak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzügyi lízinget és az operatív lízinget tekinti. Ezek áfa-rendszerbeli kezeléséről lesz szó a következőkben.
Érdemes tudni, hogy a nemzetközi szakirodalom a magyar szabályozásban kapcsolódó vállalkozásnak nevezett kapcsolódást is kapcsolt vállalkozásnak nevezi, mely azonban nem azonos a magyar társasági adóról szóló törvényben részletezett kapcsolt vállalkozás fogalmával. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.
Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával. Most a kérelem tartalmi és formai jellemzőivel foglalkozunk.
Az összetettebb vállalkozási struktúráknál mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban KKV-nak minősülnek-e. Ugyanis a rossz minősítés számos jogi-és adójogi konzekvenciát vonhat maga körül. Jelen cikkben a kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint egy témát érintő Kúriai döntést mutatunk be.
Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 2019. augusztus 23-ától adózási szempontból új kategóriakánt meghatározza a magánalapítvány fogalmát, emellett, továbbra is számos rendelkezése tartalmaz a magánszemélyek alapítványoktól származó juttatásaival összefüggő előírást. Cikksorozatunk harmadik részében az alapítványokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók mellett, a Szja tv. új és továbbra is hatályos külön rendelkezését ismerteti.
Az adózók áfabevallásának gyakoriságát az Art. 2. melléklet I./B./3. pontja szabályozza, ennek legfontosabb pontjait tekintjük át most.
Még néhány évvel ezelőtt is különösnek és kissé futurisztikusnak hatott néhány európai ország kezdeményezése az adózás terén, amellyel lehetővé akarták tenni, hogy az adóhatóságok egyre nagyobb rálátást kaphassanak a gazdálkodók napi működésére.
A korábbi cikkből már láthattuk, hogy a pénzforgalmi adózás nem csupán azokra az adóalanyokra ró kötelezettségeket, akik ezt az adózási módot választották, hanem akik nem választották ezt a módot, de ügyleti kapcsolatba lépnek velük. Elég csak arra gondolni, amikor valamilyen terméket, szolgáltatást rendelnek meg pénzforgalmi adózó partnerüktől, máris csak akkor nyílik meg az adólevonási joguk, amikor megfizetik a megrendelésük ellenértékét.