Még néhány évvel ezelőtt is különösnek és kissé futurisztikusnak hatott néhány európai ország kezdeményezése az adózás terén, amellyel lehetővé akarták tenni, hogy az adóhatóságok egyre nagyobb rálátást kaphassanak a gazdálkodók napi működésére.
A korábbi cikkből már láthattuk, hogy a pénzforgalmi adózás nem csupán azokra az adóalanyokra ró kötelezettségeket, akik ezt az adózási módot választották, hanem akik nem választották ezt a módot, de ügyleti kapcsolatba lépnek velük. Elég csak arra gondolni, amikor valamilyen terméket, szolgáltatást rendelnek meg pénzforgalmi adózó partnerüktől, máris csak akkor nyílik meg az adólevonási joguk, amikor megfizetik a megrendelésük ellenértékét.
A teljesítés szemléletben gazdálkodó szervezetek egyik leggyakoribb panasza az általános forgalmi adóra, hogy akkor is meg kell fizetniük a teljesítésük után az adót, ha ahhoz ők még nem is jutottak hozzá a megrendelőjüktől. Ez nagy vevői kintlévőséget görgető adóalanyok esetén komoly likviditási gondokat tud okozni. Ennek kiküszöbölésére került a törvénybe a pénzforgalmi adózás lehetősége.
A pénzforgalmi adózás választásának egyik nagyon fontos kritériuma a vállalkozás árbevételére vonatkozik, e szerint az adóalany összes termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege nem haladhatja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Az értékhatár alatt kell maradni mind a tárgyévet megelőző évben, mind a tárgyévben.
A pénzforgalmi adózás speciális szabályok alkalmazását jelenti, eltérést jelent a főszabály szerinti áfa-működéstől. Amit már elején érdemes leszögezni, hogy ez az adózási mód nem azonos az Áfa tv. 61. §-a kínálta 45 napos halasztási lehetőséggel. Vizsgáljuk meg néhány gondolat erejéig, hogy miben tér el a pénzforgalmi adózás a 45 napos halasztási lehetőségtől.
Az arányosítás önmagában sem könnyű téma, de a tárgyi eszközök arányosítása még egy fokkal komolyabb kihívás. Azért sem könnyű megközelíteni ezt a témát, mert más az Áfa tv. szerinti tárgyi eszköz fogalom és más a Számviteli törvény szerinti tárgyi eszköz fogalom. Tekintve, hogy gyakorló szakemberek is nap, mint nap használják mind a két törvényt ezért nagyon fontos, hogy lássuk miben más, miben tér el a két fogalom egymástól.
Az arányosítás alkalmazása önmagában sem mindig egyszerű, de vannak olyan helyzetek, amikor nagyon nagy körültekintéssel kell eljárni. Ilyen helyzet lehet például, amikor egyik évről átlépünk a következő évre és adott bevételről el kell dönteni, hogy melyik év arányszámába kell beleszámítani, így befolyásolva a levonási hányadunkat.
A leggyakrabban alkalmazott arányosítási módszer a bevételalapú arányosítás, amikor kimunkáljuk ügyfelünk adóköteles tevékenységből származó összes bevételét, valamint ugyanezt tesszük az adómentes tevékenységből származó bevételekkel is, végül a két számot viszonyítjuk egymáshoz.
A levonható adó joga és mértéke nagyon sarkalatos részre az elszámolandó adónak. A bevallási gyakoriságtól függően ezzel a kérdéssel havonta, negyedévente, illetve alacsony adóteljesítményű adózók esetén évente egyszer kell foglalkoznunk. Ez a téma azoknál az adózóknál kérdés, akik több tevékenységet is folytatnak és van olyan tevékenységük, ami mentes az adó alól, hiszen a törvény nem engedi a levonási jog gyakorlását olyan tevékenységhez kapcsolódóan, amelyek után nem kell áfát felszámítania az értékesítéskor.
Az ügyvezetőnek gondosan kell eljárnia a cég által befogadott számlákkal: kérdés, hogy ekkor az Áfa tv. 168/A.§-a szerinti üzleti ellenőrzési eljárás többek összehangolt nyomozómunkáját igénylő feladat, vagy csak egyszerű „papírmunka”? Esetleg kicsit ez is, az is?
Az Áfa törvény értelmében az együttműködő közösség egyik lehetséges formája a polgári jogi társaság lehet. Amennyiben az együttműködő közösség a Ptk rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaságként jön létre, akkor ennek adóalanyisága kizárólag a megfogalmazott cél elérését hivatott biztosítani. A közösséget valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére alapján az állami adóhatóság engedélyezi, természetesen az engedély véglegessé válásának napjával kezdődően jön létre az adóalanyisága.
A vállalkozások vezetői tisztában vannak azzal, mennyire fontos a kommunikáció az üzleti életben (is). Azonban az, hogy a számvitelnek is „kifejezőképesnek” kell lennie, biztosan sokak számára hangzik meglepően.
