A hét kérdése: közzétételi kötelezettség mulasztása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Társaságunk az adóhatóságtól határozatot kapott, miszerint 100.000 Ft mulasztási bírságot vetnek ki azon indokkal, hogy a társaság nem tett eleget a 2012. évi beszámolót érintő közzétételi kötelezettségnek. Megnéztük a 2013. májusában – beszámoló közzétételét igazoló – visszakapott NAV igazolást: a társaság beszámolója be lett küldve. Viszont találtunk egy későbbi értesítést is, amely azt jelzi, hogy a társaság cégjegyzékszáma hibásan lett feltüntetve, ezért elutasították a közzétételt. Ez esetben jogos a NAV által kiszabott bírság? A társaság beküldte a beszámolót közzétételre. A fellebbezési határidő még nem telt le, és időközben, bár bírság kiszabást követően, a 2012. évi beszámolót közzétettük, az a nyilvánosan elérhető honlapon megjelent.


Válasz:

A beszámoló közzétételének ellenőrzésére a NAV jogosult, és a közzétételi kötelezettség nem teljesítése súlyos terhet ró a társaságokra (Art. 172. § (1) e), (7) a), 174/A. §).

A közzétételt akkor teljesíti a társaság, ha a beszámoló a KIM által üzemeltetett, nyilvánosan elérthető honlapon megjelent.

Korábbi években, még a 2011. évi beszámoló közzététele során, cégjegyzékszám ellenőrzését nem paraméterezték, többször előfordult, hogy székhely áthelyezésekor, rossz adószámmal lett a beszámoló feltöltve, és ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban: KIM) honlapon is így jelenik meg: egy társasághoz több cégjegyzékszám is fel van tüntetve.

A 2012. évi beszámolók közzétételénél már megfelelően paraméterezett volt a feltöltő program, ezeket az elírásokat kiszűrte, hiba üzenettel tájékoztatta az adózót, és ezzel a közzététel nem valósult meg. Idén már tovább szigorodott a szabály, közzétett beszámolót nem lehet levétetni és ismét közzétenni, ezért fokozottan kellett figyelni a feltöltött anyagra, és erről több módon is tájékoztatott az adóhatóság, valamint a KIM.

A fentebbiekre tekintettel – és jogszabályi előírás alapján – a kivetett bírság jogalapját nem lehet támadni, viszont a bírság mérséklését kérelmezni lehet. A fellebbezés illetékköteles, a határozat ennek mértékéről tájékoztatást ad (min. 5.000 Ft).

Az adóhatóság a körülmények mérlegelése alapján (pl. korábbi mulasztás hiánya, a bevallás pótlása, következetes jogkövető magatartás) a mulasztás súlyához igazodóan a bírság kiszabását mellőzheti, illetve nullára mérsékelheti.

Válaszadó: dr. Antalóczy Emese. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)