Könyvvizsgálat: kötelező vagy önkéntes?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A könyvvizsgálati kötelezettség megállapítása a számviteli törvény előírásaiból egyértelműnek látszik, azonban a részletkérdésekben mégsem ennyire egyértelmű a helyzet.


Könyvvizsgálati kötelezettség induló vállalkozásnál

A számviteli törvény szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség. Nincs ez másként az újonnan alapított vállalkozásnál sem, azonban ebben az esetben a könyvvizsgálati kötelezettség alól a számvi­teli törvényben – bizonyos feltételek fennállta esetén – biztosított mentesülési lehetőség megállapításához szükséges adatok (200 millió forint árbevétel, 50 fő átlagos foglalkoztatotti létszám a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában) részben vagy egészben hiá­nyoznak.

Ekkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti év (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. A tárgyévi várható adatok figyelembevétele azonban nehézséget jelent a gyakorlatban.

Ha a vállalkozó a tárgyévre várható adatok figyelembevételével úgy kalkulál, hogy kötelező lesz a könyvvizsgálat a tárgyévben, és ezért megbíz könyvvizsgálót, azonban az üzleti év zárásakor biztossá váló adatok azt mutatják, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség nem állt be a társaságnál, akkor a tulajdonos döntésétől függően vagy megszüntetik a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződést, vagy – ennek hiányában – az elvégzett könyvvizsgálat önkéntesen választott könyvvizsgálatnak minősül.

Amennyiben a tárgyévi várható adatok figyelembevételével a tulajdonos nem utasítja a társaság ügyvezetését, hogy kössön szerződést könyvvizsgálati szolgáltatásra, mivel úgy kalkulált, hogy az nem lesz kötelező, azonban az üzleti év végi adatok alapján a társaság mégis meghaladja a számviteli törvényben rögzített értékhatárt, akkor a vállalkozás nehéz helyzetbe kerül.

Ekkor az javasolható az ilyen helyzetbe került vállalkozásnak, hogy amennyiben az üzleti év utolsó hónapjában rendelkezésre álló információk alapján várhatóan beállna a társaság számára a könyvvizsgálati kötelezettség, akkor még az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bízzon meg könyvvizsgálót.

Ha erre nem kerül sor, akkor a vállalkozónak dokumentálnia kell azokat az információkat, üzleti tervet, egyéb adatokat, amelyek alapján a könyvvizsgálat mellőzése mellett döntött.

Önkéntesen választott könyvvizsgálat

Sok, könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás különböző megfontolásokból könyvvizsgáló megbízása mellett dönt. A jogszabályon alapuló könyvvizsgálati kötelezettségen túli, önkéntesen vállalt könyvvizsgálatra nem vonatkoznak a független könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságát, közzétételét szabályozó jogszabályi előírások.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Az önkéntesen választott könyvvizsgáló adatait a cégjegyzék tartalmazza, azonban ezen könyvvizsgálat eredményeképpen kiadott független könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságra hozatala, közzététele nem kötelező, azt megkövetelni a gazdasági társaságtól nem lehet.
 
A könyvvizsgálati kötelezettség értelmezéséről Tóth Mihály ír a Számviteli Tanácsadó 2013/12. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)