A bizományosi konstrukció fogalma, működése és teljesítési időpontja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miről is szól a bizományosi konstrukció és hogyan működik a mindennapokban? A bizományosi konstrukció fontos sajátossága, hogy a bizományos a saját nevében jár el, de a megbízó javára.

A bizományosi értékesítés fogalmát a termékértékesítések között találjuk, külön pontban meghatározva a 10. §-on belül. Valószínűleg azért került erre sor, mert a jogalkotó szerette volna egyértelműsíteni, hogy senki ne jusson hibás következtetésre, annak kapcsán, amikor valakit megbízunk egy bizonyos termék (szolgáltatás) beszerzésével vagy értékesítésével, akkor milyen típusú ügylet történik is közöttünk.

Miről is szól a bizományosi konstrukció, hogyan működik ez a mindennapokban? Én ezzel a konstrukcióval a leggyakrabban gépjárművek adásvétele kapcsán találkoztam. Van például egy autóm, amit szeretnék eladni/megvenni, de ezt nem én egyedül akarom lebonyolítani, hanem keresek egy személyt, akit megbízok ennek a folyamatnak az intézésével, akinek nagyobb tapasztalata van az ilyen típusú ügyletek kezelésében. Látszólag itt egy szolgáltatásról van szó, ám az áfatörvény mégis közbeszól és azt mondja, hogy itt nem szolgáltatás jellegű jogviszony áll fenn a megbízó és a bizományos között, hanem termékértékesítés történik. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezt az ügyletet csak az Áfa törvény szempontjából kezeljük termékértékesítésnek, a valóságban ez sokkal inkább szolgáltatás jellegű ügyletnek tekinthető.

A Ptk. 6:281. § (1) bekezdése szerint „bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles”.

Ezzel meg is érkeztünk a bizományosi konstrukció első sajátosságához, nevezetesen a bizományos a saját nevében jár el, de a megbízó javára. Az új polgári jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy bizományosi ügylet tárgya nem csupán termék lehet, hanem szolgáltatás is. Bár ha ilyen ügyletbe megyünk bele, akkor fontos megjegyezni, hogy ne az Áfa tv. 10. § b) pontját alkalmazzuk, hanem a 15. §-t, azaz ilyenkor a közvetített szolgáltatás rendelkezései/előírásai lesznek az irányadók.

Az áfatörvény alapján bizományosi ügyletnél mindig két adásvétel történik, az első a megbízó és a bizományos, míg a második a bizományos és a harmadik fél között. Bár két értékesítésre kerül sor mégsem ugyanazon rendelkezések alapján kell eljárni az egyes viszonylatok tekintetében, ugyanis megbízó és bizományos között az már hivatkozott Áfa törvény 10. § b) pontja alapján lesz termékértékesítés, míg bizományos és harmadik fél között a főszabály (Áfa törvény 9.§) alapján lesz termékértékesítés a köztük lévő ügylet.

Azért is nagyon érdekes a konstrukció, mert a bizományos saját maga nem tulajdonos mégis jogosult arra, hogy a termék tulajdonjogát átruházza, vagy megszerezze. Az egyes viszonylatokban ő lesz az eladó, vevő, amiből az is következik, hogy nem lehetséges közvetlenül számlát kiállítani a megbízó és a harmadik fél között. Ennek kapcsán érdemes elhatárolni a bizományosi ügyletet az ügynöki kereskedelemtől. Utóbbi során ugyanis az ügynök nem a saját nevében jár el, nem rendelkezik a termék felett, az végig megmarad a megbízó érdekkörén belül.

Nagyon fontos a teljesítés időpontjának a helyes meghatározása a bizományosi konstrukció során. Eladási bizomány során a megbízó azzal bízza meg a bizományost, hogy – jellemzően – termékét adja el. Attól, hogy a terméket odaadta a bizományosnak, esetleg erről valamilyen bizonylatot ki is állítanak a felek, még teljesül a konstrukció maradéktalanul, ahhoz az kell, hogy a bizományos harmadik személy részére elidegenítse a terméket. A bizományosi konstrukció akkor megy teljesedésbe (mind bizományos – harmadik személy, mind megbízó és bizományos viszonylatban), amikor a harmadik személy a terméket megvásárolja, ettől az időponttól kezdődően élhet a tulajdonoskénti rendelkezés jogával.

Nyilván adja magát a probléma, hogy vajon mikor szerez minderről tudomást a megbízó, hiszen neki is számlát kell kiállítania a bizományos felé. Ennek kapcsán arra kell tekintettel lenni, a felek abban állapodjanak meg, hogy az értékesítésről mielőbb adjon jelzést a bizományos, hogy a megbízó lehetőség szerint 15 napon belül ki tudja állítani a saját számláját, mentesülve ezzel a késői számlázás esetleges negatív következményei (bírság, pótlék, adóhiány) alól.

Vételi bizomány esetén eltérhet – de jobb, ha nem – a két viszonylat teljesítési időpontja. Első lépésként a bizományosnak kell tulajdonjogot szerezni adott terméken, majd ezt követően kell értesítenie megbízóját a megbízás tárgyának megszerzéséről. Ezt követően történik az elszámolás a bizományos és a megbízó között, ami az ő viszonylatukban a teljesítés időpontja is lesz. Tekintve, hogy a való élet azért nem ilyen hermetikus rendszerben történik, hanem jóval rugalmasabban zajlik a kommunikáció, a felek folyamatosan informálva vannak az ügylet részleteinek előrehaladtáról. Ezzel együtt az nem történhet meg, legalábbis számlázási oldalról, hogy a megbízó – bizományos viszonylat teljesítési időpontja megelőzze a bizományos – harmadik személy viszonylat teljesítési időpontját.

Tekintve, hogy eladási bizománynál nagyon nehéz a gyakorlatban betartani a teljesítési időpontok egyezőségét, ezért ha a megbízás tárgyának jellege lehetővé teszi az időszaki elszámolás szabályainak alkalmazhatóságát, akkor arra buzdítom a feleket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy a megbízó mentesüljön – jellemzően a hó végi ügyletek miatti – folyamatos önellenőrzési kötelezettség alól.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.