A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (4. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.

Az egyszerűség kedvéért a szereplőket jelöljük A-B-C-D-vel, amelyben a számlázási láncolat A-tól B-hez, B-től C-hez, végül C-től D-hez tart. Természetesen az áru egyetlen alkalommal kel útra és végül A-tól D-hez jut el. Az indulási hely a Közösség területén belül helyezkedik el.

Mint korábban említettük, kiemelt jelentősége van a fuvarozással társított termékértékesítés beazonosításának, hiszen ez lesz az adómentes értékesítés, ez fog az indulási hely országában adózni.

Első példánkban legyen ’A’ szereplő, aki intézi a fuvart, így az A-B viszonylat lesz a fuvarozással társított termékértékesítés. A fuvarozást ’A’ végezheti saját maga, vagy adhat megbízást egy harmadik szereplőnek. Mivel ’A’ értékesítése lesz az adómentes és a termék ’D’ országában fejezi be útját a fuvart követően, így ’B’ és ’C’ szereplőknek be kell regisztrálniuk ’D’ országába, ahol a helyi áfa szabályok szerinti adóköteles számlát kell kiállítaniuk, tehát ’B’ helyi áfa-s számlát állít ki ’C’-nek, és ’C’ is áfa-s számlát állít ki ’D’-nek.

Második esetben legyen ’B’ szereplő, aki intézi a fuvart, azonban itt már felmerül a kérdés, hogy vevői vagy eladói minőségében eljárva gondoskodik a fuvar teljesítéséről. Törvényi rendelkezés szerint ha nem adja meg helyi adószámát ’A’ szereplőnek, akkor abból kell kiindulni, hogy újra ’A-B’-viszonylata lesz az adómentes ügylet, hiszen vevői minőségében szervezi a fuvart. Ebben az esetben, hasonlóan az előző példához, ’B’ és ’C’ szereplő is be kell jelentkezzen ’D’ országába és ott helyi áfa-s számlát állítanak a láncolatban következő szereplő irányába.

Maradva még ennél a helyzetnél, amelyben ’B’ szervezi a fuvart, de megadja helyi adószámát ’A’ szereplőnek. Ezzel gyakorlatilag arról tájékoztatja eladóját, hogy áfás számlát vár tőle, hiszen eladói minőségben eljárva szervezi a fuvart. Ennek az a gyakorlati következménye, hogy ’B’-nek be kell jelentkezni ’A’ országába, és azzal, hogy ő megadja az ’A’ ország szerinti adószámát, közli, hogy a regisztrálásnak eleget tett, helyi áfás számlát vár tőle. Ebben az esetben, mivel az adómentes számla ’B’-től megy ’C’-hez, nem kell máshova is beregisztrálnia, ő letudta az ilyen irányú kötelezettségét. Ebben az esetben ’C’-nek azért továbbra is be kell regisztrálnia ’D’ országába és ott áfás számlát kell kiállítania.

A fenti két példa alapján már gondolom bárki meg tudja állítani a helyes számlázási, bejelentkezési követelményeket ’C’, illetve ’D’ szereplő esetén, ha ők intézik a fuvart, azonban pár sor erejéig erre is térjünk ki. ’C’ megint közbenső szereplő, újra felmerül, ha ő szervezi a fuvart, hogy azt eladói vagy vevői minőségében teszi. Amennyiben vevőként intézik a fuvart, akkor ’B’-től adómentes számlát kap, aki bejelentkezik ’A’ országába, míg ’C’ bejelentkezik ’D’ országába, ahol áfásan számláz ’D’-nek. Amennyiben ’C’ eladóként szervezi a fuvart, magyarán megadja ’A’ országbeli adószámát ’B’-nek, akkor ’C’ adómentesen számláz ’D’-nek, és ’B’ valamint ’C’ is be kell jelentkezzen ’A’ országba, ha még nem lenne adószámuk ott.

Végül, ha ’D’ szervezi a fuvart, akkor ő csakis vevőként intézheti a fuvart, így ’C’ adómentesen számláz ’D’-nek, ez viszont azt jelenti, hogy ’B’ is és ’C’ is bejelentkezik ’A’ országába, hogy áfa-s számlát kaphassanak a megelőző értékesítések helyes kezelésére.

A helyzet bonyolultsága miatt is javaslom, ha ilyen ügyletbe kerülünk, előtte egyeztessünk adótanácsadóval, hogy adott szereplő esetén hogyan kell eljárni helyesen.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.