A lízing áfa-rendszerbeli kezelése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2008-tól jelentősen változott a lízing áfa-rendszerbeli megítélése, a PM és az APEH nemrégiben közös tájékoztatót adott ki a szabályok könnyebb alkalmazhatósága érdekében.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény – a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban – nem ismeri és nem használja a lízing fogalmát. A lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése így attól függően alakul, hogy azok tartalmukban mit valósítanak meg.
A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: operatív és pénzügyi lízingre. Míg a pénzügyi lízing fogalmát egyes jogszabályok definiálják, addig az operatív lízing nincs meghatározva egyetlen jogszabályban sem. A gyakorlat azonban a pénzügyi lízing és az operatív lízing megbontást alkalmazza, ezért a tájékoztató ebben a megbontásban tekinti át ezeknek az atipikus szerződéstípusoknak az áfa-beli kezelését.
Az áfatörvény 86. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján mentes az adó alól a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése, továbbá a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése.
Ahogy az áfatörvényhez fűzött indokolásban is szerepel, léteznek olyan komplex ügyletek, melyek során az alapügylet (pl. termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) mellett a teljesítésre kötelezett adóalany még egy önálló hitelnyújtást is végez, hiszen az ilyen konstrukcióban történő beszerzés esetén összességében többet kell fizetni, mintha a termék árát a beszerzéskor azonnal kiegyenlítette volna a vásárló. Ez a többlet egy külön megítélendő hitelnyújtás ellenértéke, feltéve, hogy egyértelműen elkülöníthető egymástól a hitelügylet és az alapügylet.
A pénzügyi lízing ügylet, a fentiek szerinti komplex ügylet, ahol az alapügylet mellett megjelenik a hitelügylet is, mivel ilyenkor többek között finanszírozás történik. A pénzügyi lízingügylet azon részszolgáltatására tehát, amely a hitel- és pénzkölcsön jogviszonyhoz hasonló, áfa-levonási jog nélküli adómentesség vonatkozik, feltéve, hogy a hitelügylet egyértelműen elkülöníthető az alapügylettől.
A pénzügyi lízing kezelése áfa szempontjából attól függ, hogy nyílt, vagy zárt végű ügyletről beszélünk. Bár a jogszabályban nincs külön nevesítve sem a zárt, sem a nyílt végű pénzügyi lízing, de ezeket az áfatörvény továbbra is élesen elkülöníti. Azon ügyletekben, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése már a szerződés megkötésekor biztos (zárt végű lízing), azt termékértékesítésként; ahol pedig a futamidő kezdetén nem biztos a tulajdonszerzés (nyílt végű lízing), azt szolgáltatásnyújtásként kezeli a jogszabály (áfatörvény 10. § a) pont, 13. § (1) bekezdés).
Az áfatörvény szemléletében az operatív lízing (azaz a pénzügyi lízingtől eltérő lízingügylet) bérletnek minősül (259. § 4. pont), így a pénzügyi lízinggel kapcsolatos szabályokat azzal az eltéréssel kell az operatív lízingre vonatkoztatva értelmezni, hogy az operatív lízingnél nincs olyan pénzügyi jellegű ügylet, amely adómentességet élvezne, így az operatív lízing keretében nyújtott szolgáltatás teljes egészében áfa-köteles ügylet, feltéve, hogy a bérbeadás áfa köteles.
A tájékoztató részletesen kitér az adó alapjára, az adófizetési kötelezettségre, valamint a lízingtárgy beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jog magyarázatára is, teljes terjedelmében az APEH www.apeh.hu honlapjáról tölthető le.
(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 4502/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559739166)
Forrás: APEH
