Adócsökkentés jön Horvátországban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Áfacsökkentés, személyi jövedelmi adó csökkentés, idegenforgalmi adó mérséklése, járulékok eltörlése – a munkáltatók szerint azonban mindez kevés.
A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta az adóreformról szóló törvénytervezetet. A dokumentum nyolc adótörvény módosítását és egy új jövedéki adótervezetet tartalmaz. Zdravko Maric pénzügyminiszter a legfontosabbak között említette az áfacsökkentést: a kormány 2019-ben egyes termékekre 25 százalékról 13 százalékra, 2020-tól pedig egységesen 24 százalékra csökkenti általános forgalmi adót (áfa). 2019 január elsejétől 13 százalékos áfával rendelkeznek a különböző élelmiszeripari termékek, a nyers hús, a tojás, a gyümölcs és gyermek pelenka.
A kabinet változtatásokat tervez a személyi jövedelmi adó (szja) terén is. Az szja 17 500 és 30 ezer kuna (1,3 millió forint) közötti jövedelem után 36 százalékról 24 százalékra csökkenne. Ezzel a kormány azt szeretné elérni, hogy azok a munkavállalók, akik például az IT-szektorban dolgoznak, valamint a magasan képzett szakemberek, mint az orvosok és a gyógyszerészek magasabb a fizetéshez jussanak, ne hagyják el az országot.
A törvényjavaslat szerint megszüntetnék a foglalkoztatási és a munkahelyi egészségvédelmi járulékokat, előbbi 1,7, utóbbi 0,5 százalék, és növelnék az egészségbiztosítási járulékot 15 százalékról 16,5 százalékra. Csökkenne továbbá az ingatlanforgalmi adó is 4 százalékról 3 százalékra.
A horvát munkaadók szövetsége (HUP) csütörtöki sajtótájékoztatóján élesen bírálta a törvénytervezetet, amely szerintük nem reformokat, mindössze változtatásokat tartalmaz. Úgy vélték: ezek a változtatások annyira kicsik és annyira hatástalanok, hogy nem oldják meg a gazdaság fő problémáját, ami szerintük az üzleti tevékenység magas költsége.
Gordana Deranja, a HUP elnöke szerint a törvényjavaslat nem tartja Horvátországban a munkavállalókat és nem növeli a fizetéseket. Úgy vélte, hogy a krónikus munkaerőhiány miatt a gazdaság elkerülhetetlenül süllyed, a helyzet drámaivá vált.
(MTI)
