Elektromos járművekhez kapcsolódó áfalevonás (I. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Környezetvédelmi okokból egyre több vállalkozás dönt elektromos járművek beszerzése mellett. Gyakori azonban a bizonytalanság a tekintetben, hogy a jármű beszerzésével és az elektromos töltéssel kapcsolatos áfát levonhatják-e. 

Elektromos jármű beszerzése 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 124. § (1) bekezdés d)-g) pontjai egyes járművek tekintetében kizárják az áfa levonását (hacsak a 125. §-ban megjelölt kivételek valamelyike nem áll fenn). Az említett rendelkezések értelmében a 120. § és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:

  1. d) a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó;
  2. e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó;
  3. f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó;
  4. g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas.

A fenti kategóriákba nem sorolható járművek beszerzési áfája az általános szabályok szerint helyezhető levonásba, a levonásra jogosító tevékenységhez történő használat, hasznosítás arányában (Áfa tv. 120-121. és 123. §).

Elektromos személygépkocsi

Az Áfa tv. nem ad külön fogalommeghatározást a személygépkocsira, a 124. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az áfa rendszerében a 8703 vámtarifaszám alá tartozó járművek tekintendőek személygépkocsinak.

Az Áfa tv. 257/I. §-a kimondja, hogy a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2017/1925 rendelet) 2018. január 1-jei állapota szerinti áruazonosító számot (vámtarifaszám) és a TESZOR’15 2018. év január 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A vámtarifaszám és besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

Az áfa tekintetében irreleváns, hogy más jogszabályok (például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. törvény) milyen definíciót adnak a személygépkocsira, kizárólag a vtsz-besorolás mérvadó.

A tarifális meghatározás alapján személygépkocsinak minősül az elsősorban személyszállításra tervezett olyan gépkocsi és más gépjármű, amely – a vezetőt is beleértve – legfeljebb 9 személy szállítására alkalmas (a 10 vagy több személy szállítására alkalmas gépjárművek már a vtsz. 8702 alá tartoznak), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is. E körbe tartoznak egyebek közt az elektromos motorral (is) működő, az említett feltételeknek megfelelő járművek is. Lényeges megjegyezni, hogy a vtsz-besorolás alapján személygépkocsinak minősülhet forgalmi engedéllyel nem rendelkező jármű (pl. golfautó) is.

Amennyiben tehát egy jármű a 8703 vtsz. alá tartozik, akkor az áfa rendszerében személygépkocsinak minősül, következésképpen a beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba.

Az Áfa tv. 125. §-ában meghatározott kivételek értelmében mindazonáltal levonható az áfa akkor, ha továbbértékesítési céllal, (egészben vagy túlnyomó részben) taxiszolgáltatás nyújtásához vagy (egészben vagy túlnyomó részben) bérbeadási céllal vásárolta a személygépkocsit a vállalkozás.

Megjegyzendő, hogy az Áfa tv. 126. § (2) bekezdése értelmében a 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek – egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értendő.

Elektromos motorkerékpár

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés e) pontja értelmében nem helyezhető levonásba a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó.

A 8711 vámtarifaszám alá a “Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segéd motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi” tartozik.

Akárcsak a személygépkocsinál, itt is a vtsz-besorolás a mérvadó. A 8711 vámtarifaszám alá tartoznak egyes négykerekű járművek is, például a mopedautók és a quadok. Ezek, még ha a kereskedelmi megnevezésük tartalmazza is az „autó” kifejezést, az áfa rendszerében nem személygépkocsinak minősülnek.

A motorkerékpárokra vonatkozóan az Áfa tv. nem általános jelleggel határoz meg levonási tilalmat, hanem csak a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárok tekintetében. Elektromos motorkerékpárnál azonban a hengerűrtartalom nem értelmezhető, ezért elektromos motorkerékpár (ideértve a mopedautót, quadot stb. is) beszerzése esetén a főszabály szerint, az Áfa tv. 120-121. és 123. §-ában leírtaknak megfelelően lehet levonni az áfát.

Elektromos kerékpár

A 8712 vámtarifaszám alá tartozó kerékpárok beszerzésére nem vonatkozik levonási tilalom, ezért elektromos kerékpár beszerzésére az adólevonás általános szabályai alkalmazandóak.

Mivel a magánszemélyek használatába adott céges kerékpárra 2022-től kedvező adózási szabályok vonatkoznak a személyi jövedelemadó és a társasági adó terén, figyelmet érdemel, hogy a munkába járáshoz (vagy a munkavállalók szabadidős céljaira) biztosított kerékpár áfája nem vonható le. Ha viszont a kerékpár használata a vállalkozás adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében történik (például biciklis futárcégnél a futárok munkaeszköze), akkor – az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén – lehetőség van az áfa levonására. Vegyes használat esetén pedig az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységnek betudható arányban vonható le az általános forgalmi adó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.