Építőipari munkák és a fordított áfa (VII. rész)


Cikksorozatunk befejező részében néhány olyan esetkörről lesz szó, amelyeknél nem feltétlenül egyértelmű, hogy alkalmazhatóak-e az építőipari munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás szabályai.

Elhatárolási kérdések

Az alábbiakban néhány olyan esetkörről lesz szó, amelyeknél nem feltétlenül egyértelmű, hogy alkalmazhatóak-e az építőipari munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás szabályai. 

Munkaerő-kölcsönzés vs. munkaerő-közvetítés

Az Áfa tv. nem határozza meg a munkaerő-kölcsönzésének, kirendelésének illetőleg rendelkezésre bocsátásának fogalmát, így azok esetében a köznapi értelmezés az irányadó. Azt, hogy egy adott szerződést (ügyletet) e fogalmak alá tartozónak kell-e tekinteni, nem a szerződés (ügylet) elnevezése, hanem az ügylet valós gazdasági tartalma alapján kell megítélni.

A munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg rendelkezésre bocsátása olyan szolgáltatásnyújtás, amely a munkaerőt kölcsönbeadó, kirendelő, rendelkezésre bocsátó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony meglétét feltételezi.

A munkaerő-közvetítés esetében a szolgáltatás nyújtója és a munkavállaló között más jellegű jogviszony áll fenn, vagy éppen egyáltalán nincs köztük jogviszony. A munkaerő-közvetítési tevékenység lényege ugyanis a munkavállaló és a munkáltató összehozása, ami bármelyikük megbízásából történhet. A közvetítő a munkavállalóval megbízási jogviszonyban áll, ha a munkavállalótól (is) kapott megbízást; illetve egyáltalán nem áll semmilyen jogviszonyban, ha kizárólag a munkáltató bízta meg a megfelelő munkaerő felkutatásával, kiközvetítésével. Munkaviszony ilyenkor a közvetítői tevékenység eredményeként jöhet létre, de akkor sem a közvetítő és a munkavállaló, hanem a munkavállalót foglalkoztató munkáltató és a munkát végző személy között.

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fordított adózás a fentiek következtében a munkaerő-közvetítésre nem alkalmazható. 

Vegyes célra kölcsönzött munkaerő

Előfordulhat, hogy a felek közötti szerződés nem határozza meg, milyen ügylet megvalósításához kerül sor a munkaerő kölcsönzésére, kirendelésére, rendelkezésre bocsátására. 2021. március 31-éig ez nem jelentett problémát, hiszen a fordított adózást nem befolyásolta az, hogy az ellenérték fejében kölcsönzött (kirendelt, rendelkezésre bocsátott) munkaerő milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálta. Április 1. óta azonban már csak az építőipari munkaerő-kölcsönzés (ideértve a továbbiakban a kirendelést, rendelkezésre bocsátást is) fordított áfás, a többi célra igénybe vett ilyen szolgáltatás egyenes adózás alá esik. Felmerül a kérdés, hogyan kell számlázni az ügyletet, ha a felek közötti megállapodásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a munkaerő kölcsönzésére az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások vagy más ügyletek teljesítése érdekében kerül-e sor.

Ilyen esetekben a hivatkozott jogszabályhely alkalmazása szempontjából az ügyletek jellegadó tartalmát szükséges vizsgálni, tehát azt, hogy a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást elsődlegesen az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások vagy az Áfa tv. általános szabályai hatálya alá tartozó más ügyletek teljesítése céljából veszik-e igénybe.

Az adójogi előírások betartása érdekében a feleknek együtt kell működniük, beleértve a szabályszerű számlázáshoz szükséges információk átadását is, az ügylet adójogi megítélése ugyanis a tényektől függ, nem pedig a számla kibocsátójának tudattartalmától. Ha a számlázás a tárgyidőszakot követően történik, a szolgáltatás igénybevevőjének már rendelkezésére állnak az adatok arra vonatkozóan, hogy a munkaerővel milyen munkálatokat végeztetett, ezen információ birtokában pedig már megállapítható, hogy milyen adózási mechanizmust kell alkalmazni. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy az információt megossza a szolgáltatás nyújtójával.

Azon esetekben, amikor a számla kibocsátása megelőzi a tárgyidőszak utolsó napját, a munkaerő felhasználására vonatkozó adat a számlázáskor értelemszerűen még nem áll rendelkezésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás nyújtója önmagában a szükséges információk hiánya miatt jogszerűen számíthatna fel áfát: ha a tényadatok később nem támasztják alá az egyenes adózás alkalmazását, a számla korrekciója válhat szükségessé.

A fentiekből következően az új szabályozás a kölcsönzött munkaerő vegyes célra történő felhasználása esetén adott esetben a korábbinál részletesebb munkaidő-nyilvántartás vezetését teheti indokolttá, valamint szükségszerűen magával vonja a felek közötti hatékony információátadást.

Számítani kell arra is, hogy egy esetleges revízió során az adóhatóság sem csupán a felek közötti szerződést fogja vizsgálni, hanem az eset összes körülményét figyelembe véve értékeli majd az ügyleteket, tehát önmagában abból, hogy a szerződésből nem állapítható meg egyértelműen, fennállnak-e a fordított adózás kritériumai, még nem következik az, hogy az ellenőrzés fenntartás nélkül elfogadja az egyenes áfával kibocsátott számlát.

Építőipari gép kezelőszemélyzettel történő rendelkezésre bocsátása

Cikksorozatunk negyedik részében volt már szó arról, hogy építőipari gép kezelőszemélyzettel együtt történő átadása esetén az alkalmazandó adózási mechanizmus attól függ, hogy az ügylet tartalmát tekintve mire irányul. Ha a felek elsődleges célja a munkaerő rendelkezésre bocsátása, és a gépek használatát csak ehhez kapcsolódóan, járulékos jelleggel biztosítja a szolgáltatás nyújtója, akkor az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fordított adózás alkalmazásának lehet helye.

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alá tartozó esettől könnyebb lehet elhatárolni ezt az esetkört, hiszen ilyenkor a szolgáltatás nyújtója nem maga vállalja egy adott munka elvégzését. Nehezebb lehet viszont az elhatárolás a bérbeadásként kezelendő ügylettől, mivel mindkét esetben a gépet és a munkaerőt is a szolgáltatás igénybevevőjének rendelkezésére bocsátják, és ő utasíthatja a kezelőszemélyzetet a gépekkel elvégzendő építési munkálatok tekintetében.

Annak meghatározásához, hogy az ügylet elsődlegesen a gép – személyzet közreműködésével történő – használatának biztosítására irányul, vagy a fő cél a munkaerő rendelkezésre bocsátása, és a gépek bérbeadása csak ehhez járulékosan kapcsolódó mellékszolgáltatásnak minősül, támpontot nyújthat az, hogy a kezelőszemélyzet szolgálja-e a gép megfelelő használatát, vagy a gép a munkaerő munkavégzését.

Egy toronydaru esetében például vélhetően a szolgáltatás nyújtója azért bocsátja az igénybevevő rendelkezésére a kezelőszemélyzetet, mert a gép méreteiből és összetett mozgásából adódóan így biztosítható annak szakszerű és biztonságos mozgatása.

Ha viszont a szolgáltatás nyújtója egy építőbrigádot bocsát az igénybevevő rendelkezésére légkalapáccsal és egyéb kisgépekkel, akkor az ügylet feltehetőleg elsődlegesen a munkaerő rendelkezésre bocsátására irányul, amihez a kisgépek használatának biztosítása csak járulékosan kapcsolódik.



Kapcsolódó cikkek

2021. augusztus 23.

Építőipari munkák és a fordított áfa (V. rész)

Sorozatunk mostani részében az engedélyktelesség témáját járjuk körbe. Szólunk építési hatósági engedélyről, építési tartalmú engedélyről és a fordított áfa kapcsolatáról.
2021. augusztus 16.

Építőipari munkák és a fordított áfa (IV. rész)

Cikksorozatunk előző részében tisztáztuk, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján csakis szolgáltatásnyújtás adózhat fordítottan. További feltétel, hogy szolgáltatásnyújtások közül is csak azok tartozhatnak fordított áfa alá, amelyek tartalmilag építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkát valósítanak meg.
2021. augusztus 9.

Építőipari munkák és a fordított áfa (III. rész)

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja is építőipari munkákhoz kapcsol fordított adózást, azonban míg ugyanezen bekezdés a) pontja az ingatlan áfában termékértékesítésnek minősülő átadását vonja fordított adózás alá, a jelen cikkben tárgyalt jogszabályhely hatálya alá az áfában is szolgáltatásnyújtásként kezelt ügyletek tartoznak.
2021. augusztus 2.

Építőipari munkák és a fordított áfa (II. rész)

Az áfa rendszerében egyes építőipari munkák attól függően esnek egyenes vagy fordított adózás alá, hogy építési hatósági engedélykötelesek-e, illetve az adott munka egyáltalán termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kezelendő-e. Az adóhatóság kiadott ugyan az értelmezést segítő szakmai véleményt, azonban a gyakorlatban még így sem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy az adott munkára egyenes vagy fordított adózás alkalmazandó. Cikksorozatunk második része.
2021. július 26.

Építőipari munkák és a fordított áfa (I. rész)

Az áfa rendszerében egyes építőipari munkák attól függően esnek egyenes vagy fordított adózás alá, hogy építési hatósági engedélykötelesek-e, illetve az adott munka egyáltalán termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kezelendő-e. Az adóhatóság kiadott ugyan az értelmezést segítő szakmai véleményt, azonban a gyakorlatban még így sem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy az adott munkára egyenes vagy fordított adózás alkalmazandó.