Javaslatok a banki szolgáltatások fejlesztéséhez – elkészítette jelentését a szakértői bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pozitív adólista felállítása, alap-bankszámla bevezetése, bankszámla-átirányítás lehetőségének megteremtése – egyebek mellett ezeket javasolja a Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság, amely tavaly év végén fejezte be munkáját. Jelentését már elküldte a kormánynak, a bankszövetségnek, a pénzügyi felügyeletnek és a Gazdasági Versenyhivatalnak. Egyelőre bizonytalan, hogy megvalósítják-e a javaslatokat, és ha igen, mikortól.

A kormány ősszel döntött a szakértői bizottság felállításáról, másik kettőével együtt. Az öttagú testület elnöke Várhegyi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az volt a feladatuk, hogy az itthoni és nemzetközi tapasztalatok alapján készítsenek javaslatokat ahhoz, hogyan lehet javítani a bankok lakossági szolgáltatásain, és mit tehet ennek érdekében a kormány.

Jelentésükben 18 pontban foglalták össze javaslataikat. Az egyik szerint érdemes lenne itthon megteremteni a törvényi és technikai feltételeket ahhoz, hogy az ügyfelek átirányíthassák számlaszámukat, ha bankot váltanak. Ez a gyakorlatban nem a konkrét számlaszám hordozhatóságát jelentené, mert a szakértők szerint ezt nem lehet megoldani. Az átirányításhoz központi adatbázist kellene létrehozni, és az ügyfélnek azért lenne kényelmes, mert mindent a bank intézne, neki csak a kérelmet kellene benyújtania – mondta a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Várhegyi Éva, a bizottság elnöke.

A pozitív adóslista a szakértők elképzelése szerint nem önkéntes alapon működne. Vagyis csak akkor lenne értelme, ha minden bank minden időben fizető ügyfelel rajta lenne.

A szakértői bizottság javasolta még, hogy a kormány és a bankszövetség vizsgálja meg, érdemes-e itthon bevezetni úgynevezett alap-bankszámlákat. Az angoloknál és a franciáknál már működik ilyen rendszer, fő célja, hogy csekkek és sorbanállás helyett az emberek inkább bankszámlákkal intézzék ügyeiket. A terv lényege, hogy mindenkinek lenne legalább egy „lebutított” számlája, amelyhez tartozna egy „lebutított” kártya, ezekkel lehetne intézni a legfontosabb utalásokat. Igény szerint lehetne választani természetesen „fejlettebb” szolgáltatásokat is.

A testület javaslatait most véleményezik, egyelőre nincs konkrét határidő arra, meddig kell ezt befejezni. A kormány azután dönt az ügyben, ha már ismeri a szakmai szervezetek véleményét a bizottság felvetéseiről.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.