Sok új adót jelentettek be
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lesz pénzügyi tranzakciós illeték, de a mértéke még kérdéses; bevezetik a távközlési szolgáltatási adót, amelynek hatálya alól az internet kimarad; egységes baleseti adót vezet be a kormány; tovább viselnek pluszterheket az energetikai cégek. Látszanak az evát váltó adónem körvonalai. Jövőre belföldi áfa összesítő jelentési kötelezettséget ír elő a kabinet. Nyilvános a friss konvergenciaprogram.
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétette Magyarország friss konvergenciaprogramját, amelyet a kabinet már el is küldött az EU-nak. Adózási szempontból számos szigorítást és érdekességet tartalmaz a 270 oldalas dokumentum.
Pénzügyi tranzakciós illeték: marad kérdőjel
2013-tól vezetné be a kormány a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetéket, amelynek általános kulcsa 0,1 százalék lenne. Az adó alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.
Az adó bevezetéséből 130-228 milliárdos bevételt vár a büdzsé; a 130 milliárdos bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét nem kevesebb, mint 30 ezer forintban maximálnák. Nagyobb bevételi igény esetén az adót nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetnék be, esetleg az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetén magasabb kulcsot alkalmaznának.
Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz – állítja a friss konvergenciaprogramban a kormány.
Távközlési szolgáltatási adó: az internet kimarad
A költségvetési egyensúly biztosítása okán a kabinet még az idén bevezetné a távközlési szolgáltatási adót, amely általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint lenne. Az új adótól idén 30, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt remél a kormány.
A konvergenciaprogramban a kabinet az Egyesült Államok számos tagállamát és Máltát hozza fel példaként.
Egységes biztosítási adót vezetnek be
Az új, egységes biztosítási adó a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) váltja; a különböző típusú biztosításokra eltérő mértékű adót vetnének ki.
A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10, a casco biztosítások esetében 15, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos adókulcsot vezetne be a kormány. Az életbiztosírtások – az öngondoskodás támogatása okán – adómentesek maradnak.
Az egységes biztosítási adó 15 milliárd többletforintot hozna a büdzsének.
Tovább adóznak az energiaellátók
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetésre kerül az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadó, amelyből a költségvetésnek a tavalyi évben 99,0 milliárd forint bevétele származott.
A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetnek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik.
Az új adótól 55 milliárdot remél a büdzsé.
Alakul az új eva
Átláthatóbb, a jelenleginél egyszerűbb adózási keretrendszert ígér a kisvállalkozások számára a kabinet, méghozzá olyat, amely nemcsak „egyes elkülönült csoportok” számára nyújt kedvező megoldást. Ezen túl a készülő adófajta tekintettel lesz az egyre bővülő cégekre, vagyis figyelembe veszi majd a cégek beruházásait és az alkalmazotti létszám növekedését is.
A kormány mindezekért pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését ígéri a kis cégek számára, amelyben az adóalap meghatározásához elég lesz a bevételek és a kiadások nyilvántartása. Ígérik továbbá, hogy az így adózó cég a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelme csökkenti majd az adóalapot, és nem kell majd mesterségesen elkülöníteni a vállalakozásból származó tőke- és a munkajövedelmet. Ezen túl megszűnik a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatása.
„A pénzforgalmi nyereségadózást a 2006/112/EK irányelv adta keretek között és meghatározott adóalanyi körben szükségesnek látjuk kiegészíteni pénzforgalmi áfa elszámolással, amely lehetővé teszi a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója számára, hogy az áfát akkor fizesse meg az adóhatóságnak, amikor a termék vagy szolgáltatás ellenértékét megkapja” – olvasható a konvergenciaprogramban.
Kisebb módosulások
A konvergenciaprogramból kiderül még, hogy a kabinet az idei második félévben a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított áfázástól idén 10, jövőre pedig 15 milliárd forint pluszbevételt remél.
A tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, és megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj, a magánszemélyek 98 százalékos különadója és a katasztrófavédelmi hozzájárulás.
Kötelező áfaösszesítés jön
2013-tól belföldi áfa összesítő jelentési kötelezettséget ír elő a kabinet – derül ki még a friss konvergenciaprogramból.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2011. évben elfogadott rendelkezései szerint – az EU-s áfa összesítő nyilatkozathoz hasonlóan – az áfa bevallásra kötelezett adózók a bevallásban nyilatkoznak az olyan belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott és/vagy befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan áfa fizetési kötelezettségük keletkezik, vagy amely után áfa adólevonási jogot gyakorolnak.
A belföldi összesítő jelentésekből felépülő adatbázis – mint a kockázatkezelés, ellenőrzésre való kiválasztás eszköze – jelentős előrelépést jelent az áfa visszaélések, csalások felderítése és a számlagyárak felszámolása terén – áll a dokumentumban.
Az intézkedés azonban mind az állami adóhatóság, mind az áfa alany adózók esetében jelentős informatikai fejlesztést igényel, adminisztrációs tehernövekedést okoz – ismeri be a kabinet.
Az EU-nak elküldött programban a kormány ígéretet tesz a készpénzfizetés korlátozására, mégpedig „megfelelő felkészülési idő biztosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával”.
