Tárgyi eszköz az áfában (VII. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést; most a fordított adózás szabályait ismertetjük tárgyi eszköz értékesítésekor.

Fordított adózás tárgyi eszköz értékesítésekor

A tárgyi eszközök közvetve vagy közvetlenül több fordított adózás alá eső tényálláshoz is kapcsolódhatnak, például 

  • az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) – és b) – pontjához, amikor az építési munkálatok eredményeként létrejövő ingatlant a vállalkozás székhelyként használja,
  • az e) ponthoz, amikor raktárépületét az első rendeltetésszerű használatbavételt követő 2 éven túl értékesíti az adóalany,
  • vagy éppen az f) ponthoz, amikor a vállalkozás elzálogosított teherautóját a hitelező lejárt követelésének kielégítése érdekében értékesíti.

Van azonban egy fordított adózási tényállás, amely nevesítetten vonatkozik a tárgyi eszközökre: az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontja. E szerint ugyanis az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen vagy véglegessé vált döntéssel megállapító eljárás hatálya alatt áll.

Ha egy vállalkozás eladja a tárgyi eszközként használt „régi” ingatlanát, az ügylet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontja értelmében az egyéb feltételek teljesülése esetén mindenképp fordított adózás alá tartozik. Ha viszont például egy gyártással foglalkozó cég gépsorának vagy a fuvarozáshoz használt járműveinek az értékesítésére kerül sor, akkor az adózási mechanizmus függ attól, hogy milyen keretek között került sor az ügyletre. Amennyiben csak az áll a háttérben, hogy a cég újabb gépeket vagy járműveket vásárol és a régiekre már nincs szüksége, az értékesítés egyenes áfás lesz. Ha viszont felszámolási eljárás alatt áll a cég, akkor – az egyéb feltételek teljesülése esetén – a 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján fordított adózás alá esik az ügylet.

Az, hogy egy vállalkozás felszámolási eljárás alatt áll-e, egyértelműen eldönthető. Gyakran merül fel viszont kérdésként, hogy milyen eljárások minősülnek „más, fizetésképtelenségét jogerősen vagy véglegessé vált döntéssel megállapító” eljárásnak.

tárgyi eszköz áfábanA csődeljárás nem minősül ilyen eljárásnak, mivel annak megindításával az adóalany éppen arra kap lehetőséget, hogy működését helyreállítva a fizetésképtelenséget elkerülje. Ebből következően a csődeljárás hatálya alatt álló adóalany értékesítései nem tartoznak az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontjának hatálya alá. (Természetesen a 142. § (1) bekezdésének más pontja alapján még ráfordulhat a vevőre az áfa.)

Úgyszintén nem tartoznak ide a végelszámolás során történő értékesítések, ugyanis végelszámolás útján történő megszűnésnek kizárólag akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen.

Az Áfa tv. alkalmazásában viszont fizetésképtelenséget megállapító eljárásnak minősül az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás, azonban a fordított adózás az egyéb feltételek teljesülése esetén sem az adóalany valamennyi ügyletére vonatkozik, hanem kizárólag azon ügyletekre, amelyek a végrehajtási eljárás keretében teljesülnek.

A gyakorlatban zavart szokott okozni az, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő 100 000 forintos értékhatár vonatkozik-e a tárgyi eszközök értékesítésére is. A válasz az, hogy nem: a felszámolás (vagy más az említett körbe tartozó eljárás) hatálya alatt álló adóalany által használt tárgyi eszköz értékesítése az egyéb feltételek fennállása esetén az eszköz értékétől függetlenül fordított áfa alá esik, az értékhatár csak az ilyen eljárás alatt álló adóalany egyéb ügyleteire vonatkozik.

A fordított adózás alkalmazása csak akkor jön szóba, ha az ügyletet ténylegesen terheli adófizetési kötelezettség, amely ráfordulhat a tárgyi eszközt megvásárló adóalanyra. Amint arra a NAV az Adó- és Vámértesítő 2011/12. számában „a felszámolás alatt álló vállalkozások ügyleteinek fordított adózás alá tartozásáról” címmel megjelent tájékoztatója is rámutat, nem alkalmazandó fordított adózás akkor, ha a tárgyi eszköz értékesítése az Áfa tv. 87. §-a alapján adómentes.

Ha például egy vállalkozás egy felszámolás alatt álló adóalany által használt számítógépet vásárol meg, akkor a fordított adózás alkalmazása független attól, hogy mekkora a számítógép ára illetve forgalmi értéke. Nem alkalmazandó azonban fordított adózás a tárgyi eszközként használt számítógép adásvételére akkor, ha az értékesítő adóalany a kérdéses számítógépet kizárólag az olyan – Áfa tv. 85-86. §-ai szerint – adómentes termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtásához használta, hasznosította, amely miatt a felszámolás alatt álló adóalanyt a számítógép előzetesen felszámított adója tekintetében adólevonási jog nem illette meg. Ekkor az értékesítés adómentes, tehát nincs is áfa, ami ráfordulhatna a vevőre.

tárgyi eszköz áfábanA fordított adózás alkalmazásának egyéb feltételei

A fordított adózás alkalmazásához nem elég az, ha az ügylet valamely a 142. § (1) bekezdésében meghatározott tényállás hatálya alá tartozik, vizsgálni szükséges azt is, hogy a felek megfelelnek-e a fordított adózás személyi feltételeinek: az Áfa tv. 142. § (3) bekezdése értelmében a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyiküknek se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Nem követelhető adó fizetése például egy magánszemélytől, ezért felé a tárgyi eszköz értékesítését egyenes áfásan kell bizonylatolni.

Ha egy vállalkozás a tárgyi eszközét alanyi adómentes vevő részére értékesíti, akkor az ügylet egyenes áfás lesz, hiszen az alanyi adómentes partnertől az adó fizetése nem követelhető. Amennyiben viszont az eladói oldalon áll alanyi adómentes adóalany, akkor az ügylet lehet fordított áfás, hiszen tárgyi eszközként használt termék értékesítése során az adóalany nem járhat el alanyi mentes minőségében.

Hasonlóképpen ha a tárgyi eszközt értékesítő adóalany vevője különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, az ügylet egyenes adózás alá esik, mivel a vevőtől nem követelhető áfa fizetése. Ha viszont a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a termeléshez használt tárgyi eszközét értékesíti, ezen ügylettel összefüggésben kompenzációs felárra nem jogosult, ezért az ügylet lehet fordított áfás.

A kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalanyok mind eladói, mind vevői pozícióban állhatnak fordított áfás ügyletben, mivel esetükben az adómentesség csak az általuk jellemzően teljesített ügyletekhez kapcsolódik, nem speciális jogálláshoz. Ha tehát például egy felszámolás alatt álló adóalany e körbe tartozó partner részére értékesít tárgyi eszközt, fordított áfásan kell azt számláznia. Amennyiben az eladói oldalon áll e körbe tartozó adóalany, a fordított áfa természetesen akkor merül fel, ha olyan ügyletet teljesít, amely az Áfa törvény 85-87. §-ai alapján nem adómentes.

Lényeges tehát, hogy ha eladóként értékesítünk tárgyi eszközt, és a vevő adószámában az áfakód „1”, akkor járjunk utána, hogy a partnerünk alanyi mentes adóalany, vagy pedig „tárgyi mentes” tevékenységet folytat, mivel ez befolyásolja azt, hogy egyenes vagy fordított áfás lesz az értékesítésünk.

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e), f) és g) pontjainak hatálya alá tartozó ingatlanértékesítések esetén a jogszabály a fordított adózás feltételeként írja elő azt is, hogy a „régi” ingatlan illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése tekintetében az adóalany adókötelessé tételt választott. A rendeltetésszerű használatbavételtől számított 2 éven túl értékesített beépített ingatlanok és az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítése ugyanis az Áfa tv. 86. § j) és k) pontjának előírásai alapján főszabály szerint adómentes, mely esetben értelemszerűen a fordított adózás fel sem merül. Ha viszont az adóalany, élve a 88. §-ban biztosított választási lehetőséggel, adókötelessé tette ezen értékesítéseit, akkor már helye van a fordított adózásra vonatkozó előírások alkalmazásának.

Speciális helyzet áll elő akkor, ha az értékesítést megelőzően a vevő az ingatlan ellenértékébe beleszámító előleget (foglalót) fizet, úgy, hogy az előlegfizetésre még a rendeltetésszerű használatbavételtől számított 2 éven belül kerül sor, a fennmaradó vételár megfizetésére viszont már a 2 éven túl. Mivel az előlegfizetéskor az ingatlan még megfelel az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában meghatározott feltételnek, azaz „beépített új ingatlannak” minősül, az áfát az egyenes adózás szabályai szerint kell megállapítani, vagyis az adófizetésre kötelezett fél az ingatlan értékesítője lesz. Az ügylet teljesítésekor viszont már „beépített régi ingatlannak” tekintendő az ingatlan, ezért a vételár fennmaradó része már fordított adózás alá esik, amennyiben az értékesítő élt az adókötelessé tétellel, és a fordított adózás személyi feltételei is teljesülnek.


Kapcsolódó cikkek

2021. május 18.

Tárgyi eszköz az áfában (VI. rész)

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
2021. május 11.

Tárgyi eszköz az áfában (V. rész)

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
2021. május 4.

Tárgyi eszköz az áfában (IV. rész)

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
2021. április 14.

Tárgyi eszköz az áfában (III. rész)

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
2021. április 9.

Tárgyi eszköz az áfában (II. rész)

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
2021. április 1.

Tárgyi eszköz az áfában (I. rész)

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.