Új számviteli szabályok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Január elsejétől az egyházi jogi személyek és az egyéb szervezetek számára is lehetőség nyílik úgynevezett sajátos egyszerűsített beszámoló elkészítésére. Módosulnak a nyilvánosságra hozatali előírások felszámolás és végelszámolás esetén is.
A 330/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az egyes, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szól. Az új előírások – néhány eltéréssel – január 1-jén léptek hatályba.
Egyházak sajátos egyszerűsített beszámolója
Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm rendeletet érintő új előírás, hogy az az egyházi jogi személy, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a számviteli törvény 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló). Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyházi jogi személy a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.
Egyéb szervezetek
A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása körében a jogszabály a fentiekkel egyező új szabályt iktatott be. Ennek értelmében az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a számviteli törvény 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló). A sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.
A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját (egyszerűsített beszámolót, közhasznú egyszerűsített beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót) – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet köteles a beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – közzétenni.
A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az (1) bekezdés szerinti beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt köteles a kormányzati portál útján a céginformációs szolgálat részére elektronikus úton megküldeni. A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő megküldésével egyidejűleg teljesíthető mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettség.
A beszámolók nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos előírásokat a 2009. május 1. napján vagy azt követően benyújtott (közzétett) beszámolókra kell alkalmazni. 2009. április 30-áig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni.
Felszámolás alatt állók
A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása értelmében a felszámoló egyezségkötés esetén a csődtörvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban elkészíti a csődtörvény 52. §-ának (3) bekezdése szerinti – a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó – felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, a záró adóbevallást és a zárójelentést, amelyeket megküld az adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit – a felszámolás befejezésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozóan – lezárja. A felszámoló a felszámolási zárómérleget köteles a számviteli törvény 153-154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározottak szerint letétbe helyezni és közzétenni az egyezségkötést követő 30 napon belül.
Végelszámolás
Január elsejével a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. §-ának (6) bekezdésében a követő 150 napon belül szövegrész helyébe a követő 60 napon belül szövegrész lép. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás lezárásakor készített számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegfordulónapját követő 60 napon belül kell ezentúl letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. Az átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a 60 napos határidőt azokra a beszámolókra kell alkalmazni, amelyek mérlegfordulónapja 2009. április 30. napját követő napra esik.
