A társasági adó rendszerében több, a beruházások kapcsán igénybe vehető kedvezménnyel is találkozhatunk: ezek egy része az adóalap szintjén (adóalap-kedvezményként), más része a számított adóból, adókedvezmény formájában érvényesíthető, illetve egy speciális kedvezménnyel is találkozhatunk, ez utóbbi a növekedési adóhitelre jutó adó egyes részleteit csökkentő összeg.
A nemrég elfogadott adócsomag legfontosabb intézkedéseiről, a családi adókedvezmény megduplázásáról, a lakásfelújításhoz kapcsolódó adókedvezményekről, a legfontosabb áfa-változásokról, a jövedékiadó-változásokról és a tételes átalányadó változásairól beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
Egy társaságiadó-alanyként működő adózó engedélyezi az alkalmazottainak, hogy a cég tulajdonában álló személyautót magáncélokra is használják. Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartással vagy más dokumentummal teljeskörűen igazolni, hogy a költségek a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben vagy a magánhasználathoz kapcsolódóan merültek fel? Növelik-e az adózás előtti eredményt a magánhasználattal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Habár a gyermekek kapcsán sokszor inkább arra asszociálunk, hogy érkezésükkel a szülők szabadsága az addig megszokotthoz képest sok tekintetben korlátozódik, munkajogi szempontból ennek épp a fordítottja igaz, a munkavállalók gyermekük születésével ugyanis az addiginál több éves szabadságra lesznek jogosultak. E pótszabadság ugyanakkor nem minden köznapi értelemben vett gyermek után jár, emiatt érdemes a gyermek jogi fogalmát közelebbről is megvizsgálni.
A január 1-je és az adott év márciusában megjelenő valorizációs szorzószámok közzétételének napja közötti időszakra nyugdíjelőleget állapítanak meg azoknak, akik ekkor nyújtják be nyugdíjigényüket. Ismertetjük a részleteket.
Tételes költségelszámolás esetén összetettebb nyilvántartási kötelezettség terheli a bérbeadót. A bizonylatolásra önálló tevékenységként végzett bérbeadás esetén speciális szabályok vonatkoznak.
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.
Az adózók az őket terhelő EKAER-kötelezettség megítélése szempontjából milyen módon mentesülhetnek a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól, valamint milyen feltételek mellett, illetve meddig minősülnek új kötelezettnek? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?
Ismertetjük a jogszabályi hátteret és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.
A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 175. § (3) b) bekezdése kimondja, hogy az elektronikus számla alkalmazásának feltétele a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik. Hamarosan bevezetésre kerülnek az első ilyen jogszabályok, így 2025. január 1-jével jelentős változást hoz a nem lakossági fogyasztók számára, hogy a földgáz- és villamosenergia-fogyasztásról már csak elektronikus számlákat állíthatnak ki számukra a szolgáltatók. Az új rendszer az elektronikus archiválás kötelezettségét is maga után vonja, amire az érintetteknek fel kell készülniük.
Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót inflációval korrigál a kormány. Keményen megadóztatják a fővárosi rövid távú lakáskiadást, a kiskereskedelmi platformok üzemeltetői is fizetnek majd különadót, sok pénzért kiváltható lesz a NAV üzletlezárása, és duplázódik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Kedden elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös adócsomagot.
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
A gyógyszeripari termékek forgalmazása során a hatályos jogszabályok előírják a gyógyszerforgalmazóknak, hogy az értékesítés nagyságától függően gyártói befizetéseket, illetve kiegészítő gyártói befizetéseket teljesítsenek a NAV felé. A támogatásvolumen szerződésekhez hasonlóan azonban a gyógyszerforgalmazó társaság a gyártói befizetések, illetve kiegészítő gyártói befizetések esetén is csak az értékesített gyógyszeripari termékek ellenértékének egy részével rendelkezik, a fennmaradó összeget ugyanis a NEAK támogatási, illetve forgalmi adatokon alapuló adatszolgáltatása alapján a NAV részére köteles megfizetni. A fentiek miatt kérdésként merült fel, hogy a támogatásvolumen- szerződések alapján teljesített befizetésekhez hasonlóan ezen befizetési kötelezettségek esetén is alkalmazható-e az utólagos általános forgalmi adó adóalap-csökkentés. A fenti kérdéssel foglalkozott az Európai Bíróság a C-248/23. számú ügy, a Novo Nordisk A/S ügyben.
Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.
A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
