dr. Juhász István cikkei

A rosette-i kő adótörténeti jelentősége

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 25.
Címkék: , ,
Rovat:

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Hammurabi törvényei

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.

Ékírásos közgazdaságtan

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. szeptember 4.
Címkék: , ,
Rovat:

Megrázta a tudományos világot 1975-ben egy fiatal olasz régészprofesszor bejelentése. Egy szíriai ásatás során ékírásos agyagtáblákat talált, amelyeket mintegy 4300-4500 évvel ezelőttre datált. Már önmagában az is szenzáció volt, hogy a Kr. előtti harmadik évezred közepéről származhattak az anyagtáblák, de az igazán nagy hír a táblák száma volt. A régész egy egész ókori könyvtárat tárt föl, az agyagtáblák száma 16 ezer körülire volt tehető. Az ebből a korból származó más ékírásos agyagtáblák ennek a töredékét teszik ki összesen is, a mai napig!

Történelmet meghatározó dokumentumok – Bevezető egy sorozathoz

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. július 17.
Címkék: ,
Rovat:

Az emberi történelem számos nagyjelentőségű írásművet teremtett, eredményezett, amelyek jelentős hatással voltak a keletkezésük idején vagy később a történelmi eseményekre. Ezek lehettek könyvek, egyezmények, kinyilatkoztatások, programok, de más műfaj is előfordul. Egyáltalán nem véletlenül, ezek a dokumentumok gyakran tartalmaznak adózással kapcsolatos rendelkezéseket, leírásokat is. Már csak ezért is érdemes ezekkel a művekkel tematikusan is foglalkozni.

Kopernikusz, a közgazdász – 2. rész

Kopernikusz életében talán nagyobb hatást eredményezett közgazdászi tevékenysége, mint amit a csillagászatban művelt. A cikk második részében közgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységét, a kopernikuszi fordulatot, illetve a tudós földi maradványainak sorsát ismertetjük.

Kopernikusz, a közgazdász – 1. rész

Kopernikusz igazi reneszánsz ember volt. Egyszerre volt csillagász, matematikus, teológus, orvos, közgazdász, diplomata, költő, festő, hogy csak a legfontosabb tevékenységeit emeljük ki. Ma leginkább csillagászként emlékezünk rá, aki a heliocentrikus világkép kialakításában alkotott korszakalkotót. De az sem egészen úgy volt! A cikk első részében életét, illetve a heliocentrikus világkép általa megalkotott rendjét mutatjuk be.

Trianon – hiperinfláció, pénzcsere – 3. rész

A trianoni békediktátumnak a megmaradó magyar lakosságra legsúlyosabb gazdasági következménye az infláció volt. A korona elértéktelenedése már a világháború idején is jelentős volt, de az 1918 novemberi fegyverszünetet követően gyorsult fel igazán. Ebben jelentős szerepe volt a magyarországi eseményeknek is. Az 1920. június 4-án aláíratott békeszerződés már csak következménye volt a kialakult helyzetnek.

Trianon – a hadisarc és a vámok – 2. rész

A trianoni békediktátum számos közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezést is tartalmazott. A hadisarc, a vámrendelkezések, az elcsatolt területek, az állampolgársági ügyek mind olyan kérdések voltak, amelyeknél Magyarországot érintő kötelezettségeket írtak elő.

Trianon adókötelezettségeket is jelentett – 1. rész

A trianoni békekötés az egyik legnagyobb magyar sorstragédia! Ez a kijelentés akkor sem vitatható, ha, tudjuk, voltak előzményei, egy évezreden át az uralkodói elit által képviselt politika sokat tett egy ilyen következményért. Cikksorozatunk első részében az előzményeket mutatjuk be (amennyire lehet lerövidítve), illetve a békekötés folyamatát, becikkelyezését.

Adózás koronavírus idején (4. rész) Koronavírus

A koronavírus-helyzet sokba kerül! Általában az egész emberiségnek is, de szűkebben Magyarországnak vagy akár az egyes családoknak, személyeknek is. A halálos áldozatokon túl az egészségügyi ellátás, a gazdasági visszaesés, a kilábalás költségei a legjelentősebbek. Ezeket a költségeket finanszírozni kell. Ideális esetben a teherviselő képesség alapján, amelynek megvalósítása kormányzati feladat. Erre Magyarországon felhatalmazást kapott a kormány a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben.