Adó- és pénzügyi történetek 350 fejezetben


Dante, templomosok, Aranybulla, Madách voltak a legfőbb témák az előző ötven adó- és pénztörténeti írásban. A kilenc évvel ezelőtt kezdett sorozat korábbi írásait, a 100. cikket követően, rendszeresen összefoglaltam. Most a 350. után ezt ismét megteszem.

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! (Dante)

Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál! (Madách)

Szám szerint ez a 352. adó- és pénztörténeti írás az Adó Online oldalain. Az első 300-at két részben foglaltam össze (1. rész, 2. rész).

Az előző 50 írásban a sorozatok uralkodtak, ezek a 2-3 részestől a 10 részesig terjedtek. Egy részből álló téma mindössze 4 volt. A bevezetőben említett négy témából három kerek évfordulókhoz kötődött, de a rövidebb sorozatok között is volt évfordulós jellegű.

Dante és az Isteni színjáték

Dante halálának 700. évfordulóját (2021. szeptember 14.) követően indult el a Dantét és műveit, természetesen legfőképp az Isteni színjátékot bemutató 10 részes sorozat. Az egyes epizódok linkjei megtalálhatóak az utolsó rész mellékletében.

Dante a világirodalom egyik legnagyobb alakja, az Isteni színjáték pedig az egyik legjelentősebb irodalmi alkotás (sokak szerint ’A LEGJELENTŐSEBB’). Életműve hatalmas, versek, esszé jellegű gondolati művek, és persze az Isteni színjáték is meghatározóak. Ez utóbbi mű teszi ki (terjedelemben) összes műveinek mintegy 40%-át. Magyarul is megjelentek ezek egy kötetben, utoljára 1965-ben. A Színjáték népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közelmúltban (1996 óta) is három új magyar fordítás látott napvilágot. Ez nem magyar sajátosság, az angol fordításokból évente több is készül!

adótörténet összefoglalás

Domenico di Michelino: Dante és a három királyság, 1465, Firenze, Santa Maria del Fiore

Nem véletlenül szokták az Isteni színjátékot a középkor enciklopédiájának is nevezni. Dante összefoglalta benne korának teológiai, kulturális, tudományos ismereteit, de történelmi és politikai jellegű részletek is bőségesen találhatóak a műben.

Az Isteni színjáték nagyon sok pénzügyekkel, vagyonnal kapcsolatos utalást tartalmaz. Már az első énekben megjelenik a farkas, mint a kapzsiság jelképe. Dante a farkas kapzsiságában a pápai udvarra utal. Dante vallásos volt (mint a legtöbb középkori ember), de ez nem akadályozta meg abban, hogy kritikus szemmel és tollal bírálja a pápákat; nem gondolta azt, hogy a pápák lehetnek az egyedüli közvetítők Isten és az emberek között, őket is gyarló embereknek tekintette. Összesen 21 pápa szerepel a Színjátékban, tizenegyen ’igazi’ szentekként a Paradicsomban vannak Isten közelében, négyen vezekelnek a Purgatóriumban, de hatan az üdvözülés esélye nélkül a Pokolban szenvedik el földi bűneik miatt a büntetésüket. Közülük is ’kiemelkedik’ VIII. Bonifác pápa, akit Dante személyesen is ismert, és hírhedt volt a különböző egyházi tisztségek pénzért való kiárusításáról.

A pénzügyekkel, vagyonnal kapcsolatos bűnök között szerepel a halmozás, pénzimádat (Pokol 7. ének), a kamatszedés (Pokol 17. ének), a szent dolgok kiárusítása (szimónia; Pokol 19. ének), a korrupt tisztviselők tevékenysége, a közpénzek elsikkasztása (Pokol 21-22. ének), a pénzhamisítás (Pokol 30. ének). Ha mindezeket enyhébb módon, és tettüket megbánva követték el, akkor a Pokol helyett a Purgatóriumba lehetett jutni, ahonnan a vezeklést követően már a Paradicsomba jutnak a korábban bűnös lelkek (Purgatórium 19-22. ének). Dante reméli, hogy a vagyonhalmozás általa is elkövetett bűnéért majdan a Purgatóriumba kerülhet.

Templomosok

Két évvel ezelőtt négyrészes sorozatban mutattuk be a keresztes hadjáratok legfontosabb pénzügyekkel, adózással kapcsolatos ismereteit. Akkor nem tértünk ki részletesebben a templomosokra, mivel – mint ígértük – róluk külön írások lesznek.

Fél évvel később ezek a cikkek is megszülettek, öt fejezetben mutattuk be a templomosok pénzdolgait (az utolsó rész tartalmazza itt is a korábbi részek linkjeit).

II. Orbán pápa 1095-ben meghirdette a keresztes hadjáratot Jeruzsálem visszafoglalására. Alig két évtizeddel később, 1118-ban néhány keresztes lovag Jeruzsálemben fogadalmat tett, hogy életüket a kereszténység védelmére áldozzák. Ez volt a templomos lovagok rendjének de facto megalapítása, vezetőjüknek Hugues de Payns-t választották.

A formai megalakulásra (pápai jóváhagyás, stb.) még néhány évet várni kellett, de 10 évvel később 1128-ban az is megtörtént.

A szent elhivatottság és az egyház kinyilvánított támogatása óriási fellendülést hozott a templomos rend életében. Özönlöttek az adományok, földbirtokok, adószedési jogok, adózás alól való mentesítések. Sokan léptek be a templomos rendbe, hiszen ez egyrészt üdvös dolog volt az egyház szemében, másrészt viszonylag biztos és stabil életkörülményeket jelentett a lovagok részére.

Két évszázad alatt a templomosok hatalmas és gazdag szervezetté váltak, a pénzügyekben őket lehet az első multinacionális vállalkozásnak tekinteni. Olyan elszámolási, bizonylatolási, könyvelési rendszert alakítottak ki, amely lehetővé tette a gazdasági helyzet pontos nyomon követését, trezorjaik olyan biztonságosak voltak, hogy a keresztes hadjáratokra induló vagy vagyonuk biztos megőrzését kívánó uralkodók, nemesek, papok, polgárok is rájuk bízták vagyontárgyaikat.

A hatalmas vagyonra szemet vetett IV. (Szép) Fülöp francia király, és aljas eszközökkel, koncepciós perek sorozatával máglyahalálra küldette a rend legfőbb ellenálló vezetőit. A letartóztatások 1307. október 13-ának (péntek 13!) éjszakáján indultak, végül 1314. március 18-án vitték a máglyára Jacques de Molayt, a templomosok nagymesterét. Ehhez a Dantéról szóló résznél is említett VIII. Bonifác pápa is segítséget nyújtott. A kincsek viszont eltűntek, hogy hová, azt ma sem lehet tudni.

adótörténet összefoglalás

Templomosok megégetése Párizsban (XV. századi miniatúra)

A XIV. század elejének ez hatalmas világbotránya volt, nem véletlen, hogy az Isteni színjátékot ebben az időben író Dante is belefoglalta művébe a történéseket.

Aranybulla

Nyolc évvel ezelőtt a Magna Charta kibocsátásának 800. évfordulója adott alkalmat arra, hogy bővebben is foglalkozzuk az okirattal. A magyar Aranybulla 1222-es kiadásának 800. évfordulójáról 2022-ben emlékeztünk meg egy 10 részes cikksorozattal (az utolsó részben az előző részek linkjei).

A témát meglehetősen bőségesen kitárgyaltuk, természetesen a gazdasági, pénzügyi, adózási kérdéseket emelve a fókuszba.

Nem mellőzhettük a történeti, történelmi kontextusba helyezést sem, áttekintettük az előzményeket is, egészen a Vérszerződéstől kiindulva, illetve az Aranybulla igencsak bőséges utóéletét.

Ugyancsak bővebben kitértünk II. András és apja, III. Béla király uralkodására is. Hosszú időn keresztül nem volt a történelemtanításnak része az, hogy mindketten kiemelkedő történelmi nagyságok voltak. Az általuk meghonosított intézmények, jogrendszer alapja volt a későbbi fejlődésnek. III. Béla első fiának, Imre királynak 12 éves uralkodásával együtt ők hárman 58 éven át vezették az országot.

II. András királyról a XIX. században terjedt el az a sztereotípia, hogy gyenge kezű uralkodó volt, akiből kikényszerítették az Aranybulla aláírását, és gyengesége bizonyítékát látták abban is, hogy ’hagyta’ felesége, Merániai Gertrudis meggyilkolását. Mi sem áll távolabb az igazságtól! Az Aranybulla és módosításai kiadását hatalmi eszközként is használta a király, a feleségét pedig valóban meggyilkolták, de az elkövető Petúr bánt a király karóba húzatta. Az összeesküvésben és a gyilkosságban Bánk bán nem vett részt, a későbbi királyi adományok ezt bizonyítják. Katona József drámája nagyszerű irodalmi alkotás, de történeti hűséget nem minden részletében találhatunk.

adótörténet összefoglalás

Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára kiadott arany emlékérme (az emlékérméket Endrődy Zoltán iparművész tervezte)

Az első módosításokat, kiegészítéseket már kiváltságlevelet kibocsátó II. András király adta ki. A II. Andrást követő uralkodók is a magyar államiság kiemelkedő dokumentumának tekintették, uralkodói esküjükbe azt sokszor belefoglalták. Természetesen a társadalmi-gazdasági fejlődés miatt sok rendelkezésén módosítani, javítani kellett, máskor a történelmi események írták felül a rendelkezéseket. Ez utóbbinak leghangsúlyosabb esete az úgynevezett ellenállási záradék sajátos sorsa. A történeti alkotmány elengedhetetlen részének tartják ma is a jogtudósok.

Az Aranybullával kapcsolatban ismertettük annak kibocsátását, a benne foglalt kincstári reformokat, a hadkötelezettségre és nemesi adómentességre vonatkozó előírásokat, a püspökökre, várispánokra vonatkozó részeket. A II. András király által kiadott módosítások, kiegészítések közül részletesen szóltunk a Diploma Andreanumról (1224), a ’második aranybulláról’ (1231) és a beregi egyezményről (1233).

A történelem megakasztotta a III. Béla és II. András királyok által elindított fejlődést, mert a tatárjárás 1241-42-ben jelentős pusztulást okozott az országban, még II. András fiának, IV. Béla királynak is el kellett menekülnie az országból. Mégis, 1242-t követően IV. Béla király (uralkodott 1235-1270) volt az akire az ország újabb felvirágoztatása miatt második honalapítóként tekintünk..

Madách és Az ember tragédiája

Madách Imre 200 éve, 1823. január 20-án született. A hat részből álló sorozatban (utolsó részben az egyes részek linkjei) három epizód szólt életéről, műveiről, illetve egy önálló ismertetés Az ember tragédiájáról. További három részben Madách gazdasági nézeteit mutattuk be művein keresztül.

Madách hatalmas életművet hagyott maga után, csak a Tragédia ’fénye’ miatt kevesen gondolják, hogy más jelentős művei is vannak. De még mennyire! Drámáit (Mózes, Csák végnapjai …) azóta is játsszák a színházak, de négyszáz könyvoldalnyi versében is vannak gyöngyszemek, elbeszélései, levelezése, politikai vitairatai, székfoglaló beszédei ma is tanulságos olvasmányok. Két vaskos kötetben megjelent összes műveit 1942-ben adták ki utoljára.

adótörténet összefoglalás

Madách és Az ember tragédiája érméken

Madách gazdasági nézeteivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ifjú korában Széchenyivel és Kossuthtal is sajtóvitába szállt. Egy elbeszélésében (Krónika két pénzdarab sorsáról) sokat foglalkozik a szegénység, éhség miatt elkövetett bűnökkel, és ellenpontozza ezeket a gazdagságban, jólétben elkövetett cselekményekkel.

A Tragédia világirodalmi szempontból a legjelentősebb magyar irodalmi mű! Mind a mai napig. Ezt nem csak én állítom, hanem neves irodalomtörténészek is (például Madarász Imre), de bizonyítják ezt a fordítások, fordítási változatok, a könyvkiadások, a színpadi bemutatók és sorozatban való előadások számai is. Ezek az adatok magasan meghaladnak minden más magyar regényre, drámára, hosszabb költeményre vonatkozó hasonló számokat.

A Tragédiában is számos gazdasági jellegű szövegrész található. A tulajdonra (III. szín A paradicsomon kívül), a megélhetésre (V. Athénében, XII. Falanszter és XIV. Jégvilág színek), a szabad versenyes kapitalizmusra (XI. Londonban szín), a pénz hatalmára (V. Athénében, VIII. Prágában (1.) és X. Prágában (2.) színek) vonatkozó részletek markáns gazdasági nézeteket tükröznek.

A Tragédia összes történelmi színe (IV-X. színek), illetve a jövőben játszódó két szín (XI. Falaszter és XIV. Jégvilág színek) sok részlete tartalmaz a társadalom működésére vonatkozó részleteket, kritikákat.

Az adózás kérdéskörét a Tragédia közvetlenül nem érinti, de más drámáiban (például Commodus, Nápolyi Endre, József császár, A civilizátor) és verseiben, elbeszéléseiben többször is megjelenik, hol a kizsákmányolás jelképeként, máskor a társadalmi működéshez szükséges pénzügyi forrásként.

Az egyéb témákról

Korábban már több alkalommal szóltunk a szőlő és a bor középkori adóztatásáról. Ezt a sorozatot folytattuk, amikor a reformkortól a dualizmus időszakáig terjedő időszak magyarországi adószabályait áttekintettük egy háromrészes minisorozatban (Szőlő és bor – a reformkortól a XIX. század végéig, Szőlő és bor – Bortörvények a dualizmus időszakában, Szőlő és bor – Boradó reform a dualizmus időszakában) . Meghatározója volt a szabályozásnak a filoxéra járvány miatti pusztulás, gyakorlatilag újból kellett telepíteni a szőlőállományt rezisztens fajokkal.

Kapcsolódott ezekhez a cikkekhez a szőlő és borszentekről szóló írásunk.

Szintén háromrészes sorozatban mutattuk be Konfuciusz bölcsességeit (1. rész, 2. rész, 3. rész ). A két és félezer évvel ezelőtt élt Konfuciusz tanait van, aki vallásnak tekinti, de sokkal pontosabb meghatározás az életfilozófia. Mondásait tanítványai, de még inkább tanítványainak tanítványai jegyezték le, így maradtak ezek fent. Segítséget jelentett az, hogy az egyik fordítóval (több fordítás is van!) kapcsolatot teremtettem, aki hozzájárult ahhoz, hogy bőségesen, tematikusan rendezve bemutassak sok-sok ilyen mondást (Őri Sándor: Konfuciusz bölcseletei – Lun jü (Golden Goose Kiadó, Budapest, 2012)). Köszönet érte!

Petőfi születésének 200. évfordulójáról kétrészes írásban emlékeztünk meg. (1. rész, 2. rész). Korábban már részletesen bemutattuk Petőfi pénzügyeit, most csak a korábbiakból ’szemezgettünk’ az évforduló alkalmából.

Az emberi jogokat sokszor deklarálták valamilyen formában a történelem folyamán. Az első ilyen jellegű nyilatkozat a jó két és félezer évvel ezelőtt élt Nagy Kürosz perzsa királyhoz kapcsolódik, akit még a Biblia is az Úr felkentjének minősít, egyedül a nem zsidók közül (ennek oka a zsidók babiloni fogságból való hazaengedése volt). Napjainkban leginkább az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát tekintjük az irányadónak, amelynek kidolgozásában, elfogadtatásában óriási szerepe volt Eleanor Rooseveltnek. Sajnos az 1948-as elfogadást követően is gyakran lábbal tiporják ezeket a jogokat a háborúkban, polgárháborúkban, de békés körülmények között is, különösen a diktatórikus berendezkedésű államokban. Ennek érdemi következménye alig van, mivel a nyilatkozat nem kötelező jellegű, megsértésére semmilyen szankciókat nem fogalmaz meg. (1. rész, 2. rész).

adótörténet összefoglalás

A Kürosz-henger, az emberi jogok első ismert dokumentuma (British Múzeum)

Newton a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja. Sok mindennel foglalkozott, amihez hozzáfogott, abban (szinte mindig) sikereket ért el. Kevésbé ismert róla, hogy életének utolsó három évtizedében a Királyi Pénzverde vezetőjeként működött. Belevetette magát a munkába, küzdött a pénzhamisítók ellen, kidolgozta a biztonságosabb pénzérmék gyártásának módszerét, megvalósította az első aranystandard bevezetését. Bármennyire is otthon volt a pénzügyek világában, a tőzsdézés neki is gondot jelentett, hatalmas vagyont vesztett a holland tulipánmánia utáni következő nagy tőzsdei buborék kipukkanásakor, amely a Déltengeri Társasághoz kapcsolódott. Persze kár lenne sajnálkoznunk, mert Newton (mai pénzre átszámítva) így is milliárdosként halt meg 84 éves korában. (1. rész, 2. rész, 3. rész).

adótörténet összefoglalás

Néhány utalás Newton tudományos eredményeire

A négy egyrészes írásban

– bemutattunk egy kiváló könyvet, a Pénzek színes világát;

megemlékeztünk Lónyai Menyhért születésének 200. évfordulójáról, aki a kiegyezést követően az első pénzügyminiszter, majd Andrássy Gyula után miniszterelnök volt;

– Moldova György halálát követően egy vele megesett kedves történetet mutattunk be, amihez – egyáltalán nem mellékesen – a cikksorozat szerzőjének is köze volt; illetve

– egy véleménycikkben ismertettük a főispánok és vármegyék újbóli megjelenését a hazai közigazgatásban.

Az ötven írás – a bőséges illusztrációk nélkül is – kitenne egy 3-400 oldalas könyvet.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).