Bejelentkezés Hírlevél

dr. Juhász István cikkei

dr. Juhász István  |  2018. szeptember 28. Adó

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (3. rész)

Befejező részéhez érkezett a kamat, a hitelezés történetét bemutató sorozatunk. A témát csak abbahagyni, lezárni lehet, mert rendkívül szerteágazó területről van szó. Azt már természetesnek kell vennünk, hogy mind a hitelfelvevők, mind a betétesek gyakran ellenséget is látnak a bankokban, bankárokban. Előfordul, hogy ennek a megközelítésnek valós alapja is van, de általánosságban azért meg kell állapítanunk, hogy a bankokra, a hitelezésre szükség van.

dr. Juhász István  |  2018. szeptember 21. Adó

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (2. rész)

A kamatszedés tiltása a kereszténység egyik alapvető törvénye volt. Az első ezredfordulót követően kezdett ez a tiltás enyhülni, és ebben szerepük volt a pápáknak, tudósoknak, de leginkább a pénzkereskedelemmel foglalkozó személyeknek, családoknak. A sorozat második részében a reneszánsz időszakával, előzményeivel, utóhatásaival foglalkozunk.

dr. Juhász István  |  2018. szeptember 14. Adó

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (1. rész)

A kölcsönzés története évezredekre nyúlik vissza. Már Hammurabi törvényoszlopa is tartalmazott adósjogra vonatkozó szabályokat. Mózes törvényei szintén szóltak az adósságokról, sőt kamatról, az adósságok elengedéséről is. Az iszlám szent könyve, a Korán is tartalmaz ilyen szabályokat. Ezeknek a szabályoknak jelentős hatásuk volt az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésére.

dr. Juhász István  |  2018. szeptember 7. Adó

A vámos és a farizeus

Az Újszövetségben jó néhány alkalommal van szó az adózásról, illetve a vámosról, mint bűnös emberről. Jézus példabeszédeinek is gyakran témái, de inkább eszközei az adók, illetve a vámos személye. Lukács evangéliumában található a vámos és a farizeus története, amelynek több tanulsága is van.

dr. Juhász István  |  2018. augusztus 31. Adó

Adótörténet: József megfejti a fáraó álmát

Az álmok nem hazudnak! A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van. Sőt, a történetnek igazolt történelmi alapjai is vannak!

dr. Juhász István  |  2018. augusztus 24. Adó

Petőfi Sándor és a pénzügyek – lírájában (4.rész)

Petőfi Sándornak nem voltak kiforrott közgazdasági nézetei. Vagyonhoz, gazdasághoz, adózáshoz való viszonyát az a felvett szerep határozta meg, amelyet a nép gyermekeként, szegény költőként képviselt. Ezek a nézetek megjelentek verseiben is, főleg 1844-től, amikor már a költői sikerek útjára lépett.

dr. Juhász István  |  2018. augusztus 10. Adó

Petőfi Sándor és a pénzügyek – A siker útján (3. rész)

A Debrecenben töltött nyomorúságos telet követően 1844 februárjában Petőfi gyalog indult el Pestre. Már út közben megtapasztalhatta ismertségét, népszerűségét. Pesten Vörösmarty támogatásával a Debrecenben írt versei gyorsan kiadóra találtak, és ami egyáltalán nem mellékes, jelentősebb jövedelemhez is jutott ezáltal. Elkezdődött Petőfi rövid, de annál tüneményesebb karrierje.

dr. Juhász István  |  2018. augusztus 3. Adó

Petőfi Sándor és a pénzügyek – Katonaság, színészet, nyomorúság (2. rész)

Petőfi szülei elszegényedését követő években többször is került válságos helyzetbe. A katonaság és a színészélet sem hozott megváltást számára. Ha jövedelemhez jutott azt gyorsan felélte, de gyakran halmozott föl adósságokat is. Az 1838-1844 közötti években sokat tanult, de életmódjára – rövid időszakokat kivéve – a nyomor volt a jellemző.

dr. Juhász István  |  2018. július 27. Adó

Petőfi Sándor és a pénzügyek (1. rész)

Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő. Magyarországon és más országokban is. Műveit számos nyelvre lefordították angoltól a japánig, némettől az olaszig, de még egzotikus nyelveken is találkozhatunk Petőfi verseivel. Sokan kutatták Petőfi életét, és sok a kérdőjel vele kapcsolatban. Gazdasági, pénzügyi dolgait viszont nemigen elemezték, ezért írásunk hiánypótlónak számít.