Az arányosítás alkalmazása önmagában sem mindig egyszerű, de vannak olyan helyzetek, amikor nagyon nagy körültekintéssel kell eljárni. Ilyen helyzet lehet például, amikor egyik évről átlépünk a következő évre és adott bevételről el kell dönteni, hogy melyik év arányszámába kell beleszámítani, így befolyásolva a levonási hányadunkat.
A leggyakrabban alkalmazott arányosítási módszer a bevételalapú arányosítás, amikor kimunkáljuk ügyfelünk adóköteles tevékenységből származó összes bevételét, valamint ugyanezt tesszük az adómentes tevékenységből származó bevételekkel is, végül a két számot viszonyítjuk egymáshoz.
A levonható adó joga és mértéke nagyon sarkalatos részre az elszámolandó adónak. A bevallási gyakoriságtól függően ezzel a kérdéssel havonta, negyedévente, illetve alacsony adóteljesítményű adózók esetén évente egyszer kell foglalkoznunk. Ez a téma azoknál az adózóknál kérdés, akik több tevékenységet is folytatnak és van olyan tevékenységük, ami mentes az adó alól, hiszen a törvény nem engedi a levonási jog gyakorlását olyan tevékenységhez kapcsolódóan, amelyek után nem kell áfát felszámítania az értékesítéskor.
Az Áfa törvény értelmében az együttműködő közösség egyik lehetséges formája a polgári jogi társaság lehet. Amennyiben az együttműködő közösség a Ptk rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaságként jön létre, akkor ennek adóalanyisága kizárólag a megfogalmazott cél elérését hivatott biztosítani. A közösséget valamennyi szerződő fél közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére alapján az állami adóhatóság engedélyezi, természetesen az engedély véglegessé válásának napjával kezdődően jön létre az adóalanyisága.
A konstrukció célja, hogy egy jellemzően adómentes tevékenységet végző szervezet oly módon tudjon egyes szolgáltatásokat igénybe venni, mintha azt saját alkalmazottai végeznék el.
Három példát veszünk sorra, és elmondjuk mindhárom viszonyát az áfához.
A hűséges és visszatérő vevő az egyik legértékesebb erőforrása bármely cégnek. Soha nem egyszerű az első lépés megtétele sem, de a vásárlói hűség megtartása talán még ennél is nehezebb feladat. A termékek, szolgáltatások dömpingjének köszönhetően ugyanaz a termék számos boltban elérhető, de nyilván a cég tulajdonosának az az érdeke, hogy adott terméket, szolgáltatást nála rendeljenek meg, nála vásároljanak meg. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a vásárlói hűség megteremtésére, fenntartására egy olyan kedvezményrendszer kialakítása, amely folyamatos vásárlására ösztönöz. Ennek megvalósítására a cégek szívesen alkalmazzák a különböző pont és kuponakciókat. Nézzük meg, ez hogyan működik az áfa rendszerében.
A 2000-es évek közepének egyik atipikus csalása volt, hogy fantomcégek arany kereskedelmével foglalkoztak papíron, és természetesen a láncolat végén álló entitások igényelték vissza az áfát. Érdemes hát áttekinteni a befektetési aranyra vonatkozó áfaszabályokat.
Az előző cikkben alaposan körbejártuk a bizományosi szerződés két típusát és a teljesítési időpontok alakulását eladási, illetve vételi bizomány esetén. Röviden összefoglalva a bizományosi konstrukcióban két viszonylatot különböztetünk meg, a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és harmadik személy közti ügyletet, amelyek összefüggenek egymással. A megbízás irányulhat valamely termék(ek) eladására, illetve beszerzésére. Eladási bizomány esetén a teljesítési időpontnak mindkét viszonylatban meg kell egyeznie, vételi bizománynál ennek nem kellene megegyeznie, azonban az adókockázat minimalizálása érdekében célszerű ezt is egy időpontra hozni.
Miről is szól a bizományosi konstrukció és hogyan működik a mindennapokban? A bizományosi konstrukció fontos sajátossága, hogy a bizományos a saját nevében jár el, de a megbízó javára.
