Ingatlanok bérbeadása az áfa rendszerében III.
Amikor ingatlanok bérbeadásával foglalkozunk, mindenképpen ki kell térni a közüzemi díjak továbbszámlázásnak kérdésére, illetve a helyes teljesítési időpont meghatározására.
Amikor ingatlanok bérbeadásával foglalkozunk, mindenképpen ki kell térni a közüzemi díjak továbbszámlázásnak kérdésére, illetve a helyes teljesítési időpont meghatározására.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatással ne bánjunk könnyelműen, mert ez nemcsak a szállodai, panziós esetleg kemping típusú szolgáltatást takarja, hanem benne foglaltatik az üdülőház, ifjúsági-turista szálló, stb is. Szintén beletartozik az üdülők szálláshely-szolgáltatása, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása is. Az ingatlan- és garázsbérlés együttese sem egyszerű eset.
Ha ma valaki vállalkozik arra, hogy Budapestre felülről tekint le, akkor nem tudja nem észrevenni, hogy mennyi toronydaru emelkedik ki a földből. Sorra épülnek az irodaházak, lakóparkok. Ha nem is csak emiatt, de ennek apropóján érdemes körüljárni az ingatlanok bérbeadásának témáját, tekintve, hogy sok olyan helyzet állhat elő, amelynek helytelen kezelése adóhiányt is eredményezhet.
Minden gazdasági szereplő számára kiemelten fontos, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat helyesen értelmezze, alkalmazza a mindennapi működés során. Ez alól az alanyi mentes adózó sem lehet kivétel, ezért jelen cikket kezdjük azzal, hogy a legfontosabb szabályokat felfrissítjük, összefoglaljuk alanyi mentes szemüvegen keresztül.
Sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, hogyan alakul az alanyi mentes adózó áfakötelezettsége a legjellemzőbb gazdasági események során.
A téma időszerű, mert 2019-től a választhatóság értékhatára 4 millió forinttal, 12 millió forintra nő, ráadásul december 31-ig lehet kérni az adóhatóságtól az alanyi adómentes státuszt. Ezért végigvesszük a legfontosabb szabályokat.
Az eva alanyok nem csupán Közösségen belüli termékbeszerzőként, hanem értékesítőként is megjelenhetnek adott ügyletekben. Ilyen ügyletben csak akkor vehet részt, ha már rendelkezik közösségi adószámmal, azaz az ügylet előtt kérelmeznie kell a NAV-tól, hogy részére közösségi adószámot állapítson meg a hivatal. Ilyenkor is érvényes az a szabály, hogy a beszerzőnek adóalanynak kell lennie, az árunak el kell hagynia Magyarországot, hogy az adómentes termékértékesítés legfontosabb feltételei teljesülhessenek. Az így keletkező bevétel eva-kötelezettség alá fog tartozni.
Az áfatörvény 3. § a) pontja szerint azok az adóalanyok, akik adókötelezettségüknek az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint tesznek eleget, nem lesznek az áfa alanyai. Ez azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ha az Eva törvény mégis arról rendelkezik, hogy adott ügylet vonatkozásában alkalmazni kell az Áfa törvényt, akkor számos értelmezésre szoruló helyzettel találkozhatunk a mindennapokban. Ezek közül néhánnyal foglalkozunk a következő cikkekben.
Biztos, hogy a kedves olvasó is élte már meg azt az érzést, amit akkor érzünk, amikor benne vagyunk egy adott helyzetben, jól megszoktuk, ismerjük annak minden részletét, apró fogaskerekét és csak később jövünk rá, hogy azt lehetne másképp is csinálni, sokkal egyszerűbben, felhasználó-barátabban. Az elmúlt hónapokban volt szerencsém egy kicsit mélyebben tanulmányozni az Egyesült Királyság és Írország közvetett adózási rendszerét, az ennek kapcsán szerzett tapasztalataimat gondoltam megosztani az erre nyitott olvasóknak. Ettől még senki nem lesz szakértő (én sem lettem az), de a látókörét bárkinek tágíthatja.
Cikksorozatunk első részében Írország adózásával foglalkozunk részletesebben, amelyből néhány elemet talán hazánkban is érdemes lenne bevezetni.