A Magyarországon dolgozó külföldiek adózása örökzöld téma. Ennek oka abban keresendő, hogy az adózásnál és járulékfizetésnél nem csupán a hazai előírásokat, hanem nemzetközi egyezményeket, megállapodásokat is figyelembe kell venni.
Cikkünk egyfelől a közelgő február 25-i nyilatkozattételi határidőre tekintettel, másfelől a 2021. adóévi adó megállapítására és a bevallás elkészítésére tekintettel igyekszik rövid összefoglalásként támpontokat adni a kkv-k számára az iparűzési adóelőny, mint állami támogatás igénybevételéhez.
Most a legfontosabb, januártól hatályos szja-változásokat vizsgáljuk részletesen.
Mint ahogy minden új év, a 2022. is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozza. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv számviteli elszámolásokat érintő legjelentősebb változásait. A számviteli törvény változásának többségénél a módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni.
Az üzleti év zárásához közeledve még inkább aktuálissá válnak a transzferárazási, azon belül is a benchmark elemzésekhez kapcsolódó teendők. Át kell gondolni egyrészt a 2021. évre vonatkozó – lehetséges – transzferár-kiigazítás mértékét, másrészt hozzá lehet fogni a 2021. évet vizsgáló transzferár-nyilvántartásaik készítéséhez is.
Írásunkban a még kihirdetésre váró adócsomagban, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatban olvasható adójogszabályokat érintő rendelkezések alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb jövő évi változásokat. Emlékeztetőül az év közben kihirdetett, ám a jövő évben hatályba lépő rendelkezéseket is összefoglaltuk.
A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági fellendülést mindig a mélypontok követik, s a recesszió után konjunktúrális időszak jön. E törvényszerűség fényében a COVID 19 okozta egészségügyi veszélyhelyzetet és az ez ezzel szorosan összefüggő gazdasági visszaesést a gazdaság újraindulásának, fellendülésnek kell követnie, amelynek hatásait a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelenítenünk.
A rendezvény fogalom alatt igazán sok minden érthető. Rendezvénynek tekinthető például a csapatépítő tréning, a céges kirándulás, a munkaértekezlet, a sajtótájékoztató, de ilyen lehet egy üzleti megbeszélés, vagy a családi nap, esetleg a céges gyermeknap, avagy a mikulásünnep is. Ugyancsak rendezvénynek minősül a karácsonyi party, de még az óév búcsúztató is. Igen sok rendezvény kötődik a hitélethez, a diplomáciához, vagy éppen az oktatáshoz, szakmai tájékoztatáshoz is. Ugyancsak rendezvénynek minősülnek a termék és szolgáltatások bemutatói, a nemzetközi és hazai vásárok. Igen sokszínű tehát a paletta, ami az év végéhez, az ilyenkor szokásos eseményekhez közeledve számos kérdést vet fel sokunkban.
A Ptk. jogi személyekről szóló könyvének módosítása érdekében számos új szabályt fogadott el a Parlament a 2021. évi XCV. törvénnyel. Bár ezeknek kisebb részét már 2021. júliustól is alkalmazni kell, a legtöbb új rendelkezés 2022. január 1-jén lép hatályba. A módosításokat bevezető törvényhez fűzött általános indokolás szerint e változások célja a társasági jog koherenciájának, stabilitásának és versenyképességének erősítése. A jelen cikkben a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé valamennyi módosítás bemutatását, így azokat igyekszem röviden ismertetni, amelyeket a vállalkozóknak és a munkájukat támogató pénzügyi ágazati szakembereknek, így könyvelőknek és könyvvizsgálóknak is feltétlenül ismerniük kell.
Összesen 22 törvényben hozott változásokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény. Ezek közül az adótörvények módosító rendelkezései sok figyelmet kaptak eddig is, most két számviteli módosítást tekintünk át röviden. Az első részben a le nem vonható áfa könyveléséről, majd a támogatások elszámolásának számviteli szabályozásában történt módosításról lesz szó.
