Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések jogeset címkével

2020. október 1. Adó

A transzferár esete az adóhatósággal

Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször esik szó a témáról. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése.

2020. szeptember 28. Adó

A transzferár és a szokásos piaci ár kérdésköre

Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti transzferár valódiságának, helyességének vizsgálata. A transzferár és a szokásos piaci ár fogalmát élesen el kell különíteni egymástól. A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletükben ténylegesen alkalmaznak. A szokásos piaci ár pedig az az ellenérték, melyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. A szokásos piaci ár mindig egyedileg meghatározott. Most a kapcsolt vállalkozások hitelszerződéseit vizsgáljuk.

2020. szeptember 21. Adó

Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása

A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.

Kúria döntése: az elfogulatlan szakértő fogalma
2020. szeptember 17. Adó

Kúria döntése: az elfogulatlan szakértő fogalma

Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. Az, hogy a felmerült költségek valóban csökkentő tételnek minősülnek-e, nemcsak a vállalkozásoknak, de az adóhatóságoknak is kiemelt vizsgálatok tárgyát képezi. Szakértői bizonyítás lefolytatására az adóhatóságnak is van joga, az ide vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. Olyan szakértőt kell alkalmazni, aki elfogulatlan. Abban az esetben, ha a külső szakértő anyagi érdekeltsége nyilvánvaló, akkor nem lehet elfogulatlan szakvéleménynek tekinteni az általa készített jelentést. A következőkben a témában született Kúriai döntést mutatunk be.

2020. szeptember 14. Adó

Az iparűzési adót csökkentő tételek ellenőrzése

A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.

2020. szeptember 11. Adó

Adóeljárási jogszabályok: a választás joga

Az adózók adókötelezettségük teljesítése, illetve adóellenőrzés során élhetnek választási lehetőségeikkel, jogaikkal, ugyanakkor számos kötelezettség is terheli őket. Az, hogy a jogszabály által biztosított lehetőségekkel hogyan élnek, s a választási lehetőségüket hogyan tudják bizonyítani, sokszor meghatározza adófizetési kötelezettségüket is. Az sem mindegy, hogy a nyilvántartásaikat hogyan vezetik, ha vezetik egyáltalán. Erre példa az alábbi, Kúria által hozott ítélet is.

2020. szeptember 10. Adó

Kúria ítélet: költségcsökkentés vs. adóelkerülés

Költségcsökkentés többféle indokkal történhet egy vállalkozás életében. Egy stratégiai okból kkv-minősítés elérésére törekvő és a munkaügyi ellenőrzésből eredő kockázatainak mérséklését célzó magatartás is lehet okszerű. Mindez nem okszerű indoka a költségcsökkentésnek azonban abban az esetben, ha adózó egy, a szerződés teljesítésére saját teljesítménnyel nem képes adóalanytól befogadott számlákra alapít áfalevonást úgy, hogy azoknál a számlakibocsátótól különböző társaságoknál, melyekhez a kiszervezett munkaerő állományba került, adózó gazdasági érdekkörében eljárók is munkavállalóként jelennek meg. A következőkben a témát taglaló Kúriai döntést mutatunk be.

2020. augusztus 21. Cégvilág

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.

2020. augusztus 19. Munkaügyek

A jutalék megfizetésének feltétele

A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.

2020. július 30. Adó

Az iparűzési adót csökkentő tételek ellenőrzése

A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség is, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége mellett. Az, hogy a felmerült költség valóban csökkentő tételnek minősül-e, a vállalkozásoknak mindig szükséges alaposan megvizsgálni, ugyanis a téves minősítés súlyos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.

2020. július 24. Adó

Fiktív számla és az áfa – 2. rész

Előző cikkünkben a fiktív számlázás témakörét érintettük, mely vonatkozásban egy érdekes Kúriai esetet érintettük. Jelen cikkben folytatjuk a témát egy hasonlóan érdekes bírósági eset bemutatásával.

2020. július 23. Adó

Fiktív számla és az áfa – 1.rész

Fiktív számla esetén az Áfa-törvény 55. § (2) bekezdésének első mondata alapján az adót meg kell fizetnie annak, aki a számlán kibocsátóként szerepel, ugyanakkor egyéb bizonyításra, és ezzel együtt az adófizetés alóli mentesülésre nincs lehetőség. Két érdekes jogesetet mutatunk be.

2020. június 18. Adó

A vállalkozások letelepedési szabadsága

A letelepedés szabadságának biztosítása nemcsak a fogadó tagállamra ró kötelezettséget, hanem azon tagállamra is, amelyet el kívánnak hagyni, ugyanis ez utóbbi tagállam nem akadályozhatja meg a területén tartózkodó természetes személyek vagy társaságok mozgását. Sok mindent befolyásoló jogesetet ismertetünk.

2020. június 4. Adó

Tőkekivonási adókat érintő, az EU Bíróság által hozott jogesetek (2. rész)

A tőkekivonási adók az állam szuverenitását jelentik, azáltal, hogy adókat vetnek ki a területükön felmerülő értéknövekedések után. A tőkekivonási adókat alkalmazó országok igazi szándéka az, hogy megvédjék az adóalapjukat és megakadályozzák az adózatlan jövedelmek kimentését. A tőkekivonási adó csak a kivándorló személyeket és eszközeiket érinti. A tőkekivonási adó nem kerül megfizetésére azon személyek és eszközök után, melyek a származási országot nem hagyják el. A kivándorló személyek és társaságok az illetőségük megváltozása okán kerülnek megadóztatásra, amikor az állandó telephelyet, eszközt áthelyezik a másik országba. Azon belföldi társaságok, melyek esetében nem kerül sor telephely, eszközáthelyezésre ott nem merül fel tőkekivonási adó.

2020. május 28. Adó

Tőkekivonási adókat érintő, az EU Bíróság által hozott jogesetek (1. rész)

Amennyiben valamely eszközt egy társaság áthelyez az eddigi országából egy másik tagállamba vagy harmadik országba, akkor az eszköz piaci értéke alapján adót köteles fizetni abban az államban, ahonnan az eszközt kivonják. Arra a kérdésre, hogy az ezen exit adó megfizetésére az adózó halasztást kaphat-e, s hogyan, az EU Bíróság ítéletei adják meg a választ. A következőkben a tőkekivonási adók (exit tax) vonatkozásában felmerült néhány ítéletet mutatok be, több cikkben.

2020. május 21. Adó

Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog (6. rész)

A Modehuis A. Zwijnenburg BV-ügyben kimondott EB-ítélet arról szól, hogy az érintettek a vagyonátruházási illetékhez hasonló adó alóli mentesülést kívánták elérni, és ez az adó nem tartozik az irányelv hatálya alá.

2020. április 2. Munkaügyek

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

2020. március 5. Cégvilág

A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává

A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése.

2020. január 31. Cégvilág

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az “egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.