A Kúriának arról kellett döntenie az alább részletezett ügyben, hogy jogszerűen járt-e el az elsőfokú bíróság, amikor a titkos adatgyűjtés nyomán nyert bizonyítékok jogszerűségi felülvizsgálatának hiánya miatt valamennyi, az ügyben érintett adózóra vonatkozó megállapítást jogszerűtlennek tekintett.
Az adóhatósági határozatnak egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arról, hogy az adólevonási jog az adózót milyen tények, bizonyítékok és jogalap alapján nem illeti meg. A következőkben egy Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
Az adóhatósági határozatnak egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arról, hogy az adólevonási jog az adózót milyen tények, bizonyítékok és jogalap alapján nem illeti meg. A következőkben egy Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
Az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy beszerzésével héa-csalást megvalósító ügyletben vesz részt. Az adóhatóság kötelezettsége az adózói tudattartalom feltárása és bizonyítása. A továbbiakban egy Kúria által hozott döntést mutatunk be.
A jogalkotó a Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában előírta a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének időpontját, amely a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nap. Meghatározása az időpontnak, mint a jogszabályban kifejezett jogalkotói akarat üresedne ki, és nem teljesülhetne akkor, ha hiánypótlásra kerülne sor, mert annak a további idő biztosítása a funkciója. Az ezzel kapcsolatos Kúria álláspontot mutatjuk be.
Az adókötelezettség szempontjából nem releváns körülmények nem, csak az adókötelezettséget érdemben befolyásoló tényállásváltozás eredményezheti a feltételes adómegállapítás kötőerejének megszűnését.
A munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy vállalkozásából az elért eredményt jövedelemként kiveszi, vagy a vállalkozásába fekteti. Amennyiben a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően kárenyhítési kötelezettségének eleget téve, saját vállalkozásából – igazoltan – munkabérben részesül, ezen jövedelem beszámítandó a munkáltatótól származó jövedelempótló kártérítés összegébe.
Az adómérték konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan. Az adóalanyok teherviselő képessége azonban nem ingatlanonként külön-külön vizsgálandó: nem elégséges csak az ingatlanok forgalmi értékéhez viszonyítani az adóterhet, hanem az adó vagyont elvonó jellege meghatározásakor az adóalany teherviselő képességét az adóalany által tulajdonolt vagyontömeghez mérten kell figyelembe venni. A következőkben egy érdekes bírósági döntést részletezünk.
A szerződő felek között sok esetben az elszámolás alapja a teljesítésigazolás. Azt, hogy ennek tartalmát a rögzítik-e vagy sem, a Feleken múlik. Amennyiben a teljesítésigazolásban rögzítettekkel szemben a munka elvégzésére nem, vagy nem a rögzített mennyiségben került sor, annak kell igazolnia, aki meg kívánja dönteni a teljesítésigazolásban foglalt jognyilatkozatok tartalmát. Jogeset.
Az illetékfizetési kötelezettség megítélésekor az Itv. szabályozási rendszeréből kell kiindulni, nem pedig az adott épület létrehozását, építését szabályozó előírásokból. A következőkben egy ezt részletező bírósági esetet mutatunk be.
A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie. Abban az esetben, ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani. A következőkben a témát taglaló bírósági esetet mutatunk be.
A transzferárazás során alkalmazható portfólió-szemlélet nem az üzemi eredmény kiszámítására ad iránymutatást, hanem azt határozza meg, hogy a fő szabály szerinti ügyletenkénti elemzéstől mely esetekben van lehetőség eltérni. A következőkben ezt tárgyaló Kúria által hozott döntést mutatunk be.
A gazdasági társaság számlájáról pénzt felvevő személyt terheli már az adóigazgatási eljárásban is annak bizonyítása, hogy az összeggel a társaság felé elszámolt vagy azt a társaság érdekében használta fel. A polgári perrendtartásról szóló törvényt nem sérti, ha a bíróság értékeli azt, hogy az adózó az őt terhelő bizonyítás esetén mikor hivatkozik valamely bizonyítékra.
Nem elegendő az értékesítési láncban távolabb álló adózók magatartásából következtetni adózó aktív magatartására, ahhoz legalább az elősegítés vagy a támogatás formáját öltő saját közreműködésnek kell fennállnia. Ennek bizonyítása hiányában az adólevonási jog megtagadásához elengedhetetlen a „tudta vagy tudhatta volna” feltételek fennállásának igazolása.
Helyiadó-ügyben adómentességét az adózónak kell bizonyítania, így azt is, hogy a tulajdonában lévő malmot nem ipari tevékenységre, hanem gabonatárolásra használja. A következőkben egy érdekes Kúria által hozott döntést mutatunk be.
Jövedékiadó-ügyben nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli annak a bizonyítása, hogy a tulajdonjoga ellenére a birtokosi minősége megszűnt. A következőkben a témában a Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
Az általános forgalmi adó utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő.
Az áfamentesség nem vonatkozik olyan földterület értékesítésére, mely az ezen álló épület lebontása folytán válik beépítetlenné. A beépítettséget nem alapozza meg az ingatlanon végzett alapozási munkálatok végzése. A következőkben a témát érintő Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el.
