Egy autókereskedés hibás teljesítés miatt kicseréli a vásárló személygépkocsiját egy ugyanolyan típusú és felszereltségű modellre, ugyanazon értékben. A tulajdonjog változását a kormányhivatal újra nyilvántartásba veszi, és ezért kérdésként merül fel, hogy a vásárlónak ezzel összefüggésben keletkezik-e újra vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége?
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Társaságunk egy belföldi illetőségű kft., amelynek a 2024-es adóévre vonatkozóan bevallott, fizetendő társaságiadó-előlegének összege jelentősen alacsonyabb, mint ahogy a tárgyidőszak, azaz a 2024-es adóév eddig ismert eredménye alapján a fizetendő adó prognosztizálható. Felmerült, hogy a 2024. évre fizetendő, az adószámlán kötelezettségként előírt társaságiadó-előleg összegét szeretnénk „megemeltetni” a közteher fizetésének arányos eloszlása érdekében. A magasabb összegű társaságiadóelőleg-kötelezettség esetén ugyanis társaságunk magasabb összegben tenne adófelajánlást és így magasabb összegű jóváírásban részesülnénk. Kérdésként merül fel, hogy társaságunk kérheti-e a 2229 és a 2329 jelű bevallásokban bevallott, a 2024-es adóévre vonatkozó társaságiadó-előleg összegének emelését az adóhatóságtól. Van-e erre mód az ELOLEGMOD jelű nyomtatvány benyújtásával? Álláspontunk szerint sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, sem pedig az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény nem zárja ki a társaságiadó-előleg megemelésére vonatkozó kérelem benyújtását.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
Adott egy német illetőségű magánszemély, aki az egyetlen élő rokonának, a magyar illetőségű unokaöccsének 30 ezer euró értékű pénzösszeget kíván ajándékozni. Az ajándékot a német magánszemély a megajándékozott magyar illetőségű magánszemély bankszámlájára fogja átutalni. A megajándékozott rendelkezik németországi bankban, illetve magyar bankban vezetett bankszámlával is. A felek még nem egyeztek meg abban, hogy melyik pénzintézetnél vezetett bankszámlára kerül átutalásra az ajándék összege. Kérdésként merült fel, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Be kell-e jelenteni az ajándékozást az állami adóhatóságnak? Érinti-e az illetékkötelezettség fennállását az a tény, ha az ajándékot a megajándékozott németországi bankszámlájára utalja át az ajándékozó?
Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Adhat-e SZÉP-kártyára támogatást a diák munkavállaló tag részére az iskolaszövetkezet? Van-e arra lehetőség, hogy a SZÉP-kártya juttatását egy olyan társaság biztosítsa a magánszemély részére, amely az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás alapján foglalkoztatja a magánszemélyt? Az Adó szaklap szakéértője válaszol.
Adott egy egyesület, amelynek a tulajdonában áll egy személygépkocsi és egy pótkocsi. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontja szerint az egyesület mentesül a tulajdonában álló gépjármű után a gépjárműadó alól, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezért kérdésként merül fel, hogy a gépjármű fogalmába beleérthetjük-e a pótkocsit is, vagy ez külön kezelendő, és arra nem jár az adómentesség.
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.
„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő kft., amely a 2022-es üzleti évéről 2023. május hónapban elfogadta a beszámolóját. A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés osztalékot nem hagyott jóvá, holott egyébként volt erre fedezet. 2023 szeptemberében a társaság tagjai osztalékelőleget kívánnak felvenni. Használható-e erre a célra a 2022-es üzleti évről szóló, 2023. májusban elfogadott éves beszámoló? Álláspontunk szerint igen, hiszen az 6 hónapon belüli. A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg után meg kell-e fizetni az adóelőleget a 2023. III. negyedévi kiva-előleg bevallásakor? (Az osztalék forrása kivás eredmény.) Az Adó szaklap szakértője vállaszolt.
Egy belföldi áfaalany társaság ún. automata üzletekként megnevezett értékesítési mechanizmusok útján kíván különféle élelmiszereket értékesíteni az alábbi feltételek mellett. Az üzlethelyiségekben fizikailag nincs állandóan jelen kiszolgáló és pénztárgép-kezelő személyzet, a társaság alkalmazottai kizárólag az árufeltöltési, valamint a takarítási és karbantartási feladatokat végzik el. A pénztárgép-, és készpénz-kezeléssel összefüggő feladatok ellátása informatikai eszközök útján vagy távoli kezelő segítségével valósul meg. A vásárlók az üzlethelyiségekben kihelyezett, megvásárolni kívánt árucikkeket magukhoz veszik, majd a fizetést követően távoznak. Minden üzlethelyiségben kialakításra kerül legalább önkiszolgáló pénztárgép. Kérdésként merül fel, hogy a társaság által működtetni kívánt automata üzletek útján teljesített termékértékesítések kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján megvalósuló, vagy üzletben megvalósuló ügyleteknek minősülnek-e, és hogy azok kapcsán milyen bizonylatokat kell kiállítani.
Ügyfelünk a 2022. adóév folyamán egyéni vállalkozóként vállalkozói személyi jövedelemadó alanya volt. A 2023-as adóévre azonban át szeretett volna térni az átalányadózására, de a személyijövedelemadó-bevallásában elmulasztotta erről megtenni a nyilatkozatot. Azt a tanácsot kapta, hogy szüntesse meg az egyéni vállalkozását és alakítson ezt követően egy új adószámmal egy új egyéni vállalkozást, mert ebben az esetben már választhatja az átalányadózást. Helyes-e ez a megoldás?
Egy belföldi áfaalany társaság többlakásos lakóingatlan felépítésére irányuló beruházást valósít meg. A társaság a lakóingatlan tulajdonosaként társasházat alapít és kiárusítja a kialakított lakásokat. A társaság a lakások értékesítése mellett bizonyos esetekben külön helyrajzi számmal (albetétszámmal) rendelkező parkolókat, illetve parkolóhelyeket is értékesít, más esetekben pedig a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő parkolók meghatározott tulajdoni hányadait értékesíti. A vevők úgy is dönthetnek, hogy a lakás megvásárlásával egyidejűleg a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő parkolók, parkolóhelyek kizárólagos használatára vonatkozó jogosultságot szereznek. A lakások, valamint a parkolók és parkolóhelyek fenti módon megvalósuló értékesítése esetén alkalmazható-e a kedvezményes 5 százalékos áfamérték?
Egy belföldi áfaalany társaság végelszámolással kíván megszűnni. A tulajdonát képezi egy olyan ingatlan, amelyet 1997-ben áfával terhelten szerzett be, a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Az ingatlant a beszerzés időpontjában még raktárként tartották nyilván, azonban 2013-ban lakásként jegyezték be és jelenleg is lakásként tartják nyilván. A társaság az ingatlant a beszerzése óta megszakítás nélkül gazdasági tevékenysége érdekében hasznosította, viszont az ingatlan értékesítésére vonatkozóan nem választott adókötelezettséget. A társaságnak milyen módon merülhet fel áfakötelezettsége abban az esetben, ha az ingatlant a végelszámolást megelőzően az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője részére értékesíti, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát a végelszámolási eljárás végén a társaság magánszemély tulajdonosai szerzik meg?
Egy magánszemély az általa otthon már nem használt, együttesen maximum 50 ezer forintos értékű műszaki cikkeit kívánja az általa szervezett „garázsvásáron” alkalmi jelleggel értékesíteni. Kérdésként merül fel, hogy a fenti tevékenység a magánszemély mint értékesítő részére keletkeztet-e áfaalanyiságot, illetve áfakötelezettséget?
Egy átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozóként ad bérbe egy ingatlant. Tervei közt szerepel azonban, hogy a közeljövőben a szóban forgó ingatlant értékesíti. Ezzel kapcsolatosan kérdeznénk, hogy kell-e az értékesítésből származó jövedelme után a vállalkozásában adózni abban esetben, ha az beszerzéstől számított 5 év már eltelt?
Szembesültem vele, hogy korhatár előtti ellátásom 65. életévem betöltése napján automatikusan átfordult öregségi nyugdíjba. Amennyiben korhatár előtti ellátásom ideje alatt nem dolgoztam, kérhetem-e, hogy az átfordult összegben történő folyósítás helyett ismételten állapítsák meg a nyugdíjam összegét? Szóban olyan tájékoztatást kaptam, hogy ilyen kérelmet az öregségi nyugdíjkorhatárom betöltése előtti napig adhattam volna be. Megoldást jelenthet-e, ha lemondok az átfordult öregségi nyugdíjról, vagy ha igazolási kérelmet adok be arra vonatkozóan, hogy miért nem kértem a megállapítást a határidő letelte előtt?
