Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (1. rész)
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.
Az év elejétől kissé változott a nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek tárasaságiadó-törvényben szereplő szabályozása. A részletekről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
A globális minimumadó bevezetése okán az adózók egyszeri lehetőséget kapta arra, hogy a jogvesztő határidő letelte ellenére be nem jelentett részesedéseiket tao-bevallásukban bejelentsék, és azok eladásakor a jövőben esetleges adókedvezményt kapjanak. A részletekről beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.
2024. január 1-től Magyarország is bevezette a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást. A törvény elfogadása foglalkoztunk az új szabályozás legfontosabb következményeivel, de a magyar adótanácsadói szektor jelentős része sokáig csak említés szintjén foglalkozott a minimumadó-szabályozás egyik nagyon fontos újításával: az úgynevezett „bejelentett részesedésre” vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel.
Cikksorozatunkban az előbbi említett, ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedés külföldi vállalkozások közötti adásvétele esetén felmerülő, a külföldi vállalkozásokat terhelő adókötelezettségeket, a kapcsolódó részletszabályokat vizsgáljuk. Az első részben a társasági adóval, második részében az illetékkel foglalkozunk.
Cikkünk célja, hogy gyakorlati szempontú segítséget nyújtson a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. § szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének alkalmazásánál.
Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy az adónemváltás, illetve az ugyanazon ténybeli alapon fennálló többszöri kedvezmény együttes alkalmazhatóságának tilalma milyen jogkövetkezményekkel bírhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. §-ában nevesített energiahatékonysági adókedvezmény alkalmazhatósága kapcsán.
Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások vannak az adójogszabályokban, de a jövő évi változások még a megszokott mértéket is meghaladják. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is az adózás terén, de azért most is túlsúlyban vannak a bevételnövekedést célzó szigorítások.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.
Az infláció miatt aggódnak leginkább a magyarországi vállalatok, míg a legkockázatosabb adóterületnek a transzferárazást, a társasági adót és a globális minimumadót tartják – derül ki az EY Adókonferencia több mint 240 résztvevője körében készített felmérésből.
Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
Adott feltételek teljesülése esetén, illetve bizonyos tevékenységekből származó bevételek után a nonprofit szervezeteknek nem kell társasági adót fizetniük, így a társaságiadó-kötelezettség megállapításának az egyik fontos kérdése annak meghatározása, hogy mi minősül alap-, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételnek.
Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil tv. rendelkezéseinek viszonyát tisztázza a most részletezett jogeset, a Kúria által hozott döntés.
Egy külföldi illetőségű vállalkozást Magyarországon akkor terhelheti adókötelezettség, ha a vállalkozásnak az illetősége szerinti állam és Magyarország között megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendelkezései alapján telephelyet keletkezik belföldön. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan államban bír illetőséggel, mellyel Magyarország nem kötött egyezményt, úgy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 33. pont telephely fogalma a meghatározó.
Cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk meg, milyen feltételek fennállása esetén keletkezik / nem keletkezik jövedelemadó telephely. A második részben abból adunk ízelítőt, hogy milyen nemzetközi fejlemények történtek ebben a kérdéskörben, illetve kitérünk a magyar sajátosságokra is.
Közeleg az éves társasági adóbevallás és adófizetés határideje. A vállalatok társasági adó kötelezettségével összefüggésben hívja fel a figyelmet egy adómegtakarítási lehetőségre, az adófelajánlás intézményére az RSM Hungary szakértője.
Az adózási telephely megléte egy adott országban vagy településen mindig is az adózás egyik kulcsfontosságú kérdése volt. Ettől függ ugyanis, hogy a vállalkozásnak keletkezik-e adókötelezettsége az adott helyen. Bár az alapelvek lényegében nem változtak, a körülmények és egyes részletszabályok módosulása miatt érdemes ezt a kérdéskört időnként újra átgondolni.
Múlt héten a számviteli törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításait foglaltuk össze. Ahogy akkor ígértük, most a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel, vagyis a CBCR-el foglalkozunk a módosított jogszabály mentén.
Egyelőre kizárólag társasági adót lehet fizetni devizában, egészen pontosan euróban vagy dollárban, mégpedig a 2022. szeptember 30-a után kezdődő üzleti adóévre lehet élni ezzel a lehetőséggel. A bejelentés módjáról és a szabályozás fontos elemeiről dr. Kovács Ferenc, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.