Ismét jöhet a munkaerőhiány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár az április foglalkoztatási-munkanélküliségi adatokban még a járvány harmadik hullámának hatása tükröződik, a nyitás előrehaladtával, még akár a nyáron munkerőhiány is beállhat – állapították meg a megkérdezett gazdasági elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 36 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszakát, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt.
Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel, a külföldön dolgozóké 25 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.
Nyáron már munkaerőhiány lehet
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte, hogy az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon meglátszik a harmadik hullám hatása. A májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.
Az elsődleges munkaerőpiac növekszik és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával. A jelenleg látható iparági jelek alapján a nyár elejétől akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idén.
Érdemes a munkaerőtartralékot fiygelni
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába. A foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akár több ezren, akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.
Az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra. Ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is. Itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akiket más módszertannal a munkanélküliek között tartanánk nyilván. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül, valamivel alatta van. A következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá váltak érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.
A turizmus, az építőipar és az oktatás területén lehet emberhiány
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője arra figyelmeztet, hogy a mintavételből következő alacsony pontosság miatt a havi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Havi alapon áprilisban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, és bár éves alapon növekedés történt, ez a bázishatással magyarázható, a foglalkoztatás még nem érte el a 2019-es szintjét. A kedvezőtlen adatot a koronavírus miatt bevezetett korlátozások magyarázzák.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a csökkenés ellenére a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, a munkanélküliség pedig alacsony. A korlátozások enyhítésével ismét a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani, sőt, egy-két hónapon belül a munkaerőhiány is ismét erősödhet, különösen azokban az ágazatokban, ahol a hosszú ideig tartó kényszerű zárvatartás miatt elbocsátásokra volt szükség (turizmus-vendéglátás), ahol a kereslet jelentős növekedése várható (építőipar) vagy ahol az alacsony bérek nem teszik vonzóvá a munkavállalást (oktatás).
(MTI)
