Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (2. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Isteni színjátékról szóló sorozat befejező részében az egyes canticák zenei részleteiről, az elhangzó dalokról, illetve Dante élete és a Színjáték által inspirált zenei művekről szólunk. A cikk végén megadjuk a korábbi kapcsolódó írások elérhetőségét is.

Ahogy szerelmes lányok énekelnek,

most újra elkezdett dalolni: „Boldog,

akinek gonoszsága be van födve!”

Purgatórium 29:1-3

Az Isteni színjáték zeneiségével kapcsolatban előző írásunkban szóltunk a műben szereplő hangszerekről, akár megszólalnak azok, akár hasonlatokban, allegóriákban szerepelnek.

Szó volt továbbá a Színjátékban feltűnő trubadúrokról is. Nem szóltunk akkor Dante barátjáról, Caselláról, aki Dante verseit is megzenésítette, illetve énekelte. Róla e cikk Purgatóriumról szóló részében teszünk említést.

A Szentháromság a ptolemaoszi világmodellel (Herman Hahn (–1627) festménye, 1610)

Zene az egyes canticákban

Pokol

A Pokol első, bevezető énekében így kiált fel Dante, mikor Vergiliust megpillantja:

Mikor megláttam a meddő vadonban, így kiáltottam: „Kérlek, könyörülj, bármi vagy: árnyék, vagy valódi ember!” Pokol, I. 64-66.

A „Miserere di me” az 51. zsoltárra utaló kiáltásként hangzik el, de nem énekelt hanggal. A Pokol canticában nem hangzik el zene, legalábbis nem a klasszikus (legfeljebb a schönbergi) értelemben. Sok különböző hanghatás van, ami különbözik a normál emberi beszédtől, de ezekből mindig hiányzik a harmónia.

A szenvedő emberi lelkek sírnak, lihegnek, nyögnek, kiáltoznak, káromkodnak, rikoltoznak, sikoltoznak, sóhajtoznak (stb.), de soha nem énekelnek. A megszólaló hangszereknek mindig zajkeltő, jelző hatásúak, de sohasem dallamot játszanak. A természeti hangok is nélkülözik a dallamot.

A Pokolban megszólaló akusztikus elemek anti-zeneként, vagy még inkább atonális, harmóniát nélkülöző, ezáltal káoszt idéző zenei anyagként vannak jelen. Teljes a kakofónia, ahogyan az a Pokolhoz ’illik’!

Gérné Mezősi Aranka: Pokol (2021, 20×80cm, bronz légszobor)

Purgatórium

A Pokollal ellentétben a Purgatóriumban rengeteg zene van. Világi és egyházi énekek hangzanak el tömegével. Ezekre Dante általában csak néhány szóval utal, de akkoriban ez is elegendő volt, hiszen az egyházi liturgiában énekelt dalokat jól ismerték a hívő keresztények.

Az egyházi énekeket is kétfelé bonthatjuk, aszerint, hogy azok kik által hangzottak el. A vezeklők általában zsoltárokat, Istent dicsőítő dallamokat énekelnek. Az angyalok és nimfák mindig énekelve szólalnak meg, a vezeklést segítik, a paradicsomi célt, Isten dicsőségét zengik.

Lássunk ezekre néhány példát! (A tételes felsorolást mellőzzük, mivel az rendkívül terjedelmes lenne, a hivatkozott irodalomban ennél jóval bővebb felsorolás is megtalálható.)

A Purgatórium 2. énekében találkozik Dante régi barátjával, Casellával, aki a túlvilági utazás ideje előtt, valószínűleg 1299-ben, vagy 1300-ban hunyt el. Casella zenész és énekes volt, több versét is megzenésítette Danténak. A találkozáskor Dante felkéri egy megzenésített versének eléneklésére, amit a régi barát örömmel teljesít.

Szóltam: „Ha új törvény nem tiltja meg, hogy emlékezz s szerelmes dalt dalolj, mely vágyaimat enyhítette egykor, vigasztald meg ezzel a lelkemet, mert – minthogy testemet is cipeli – idejövet elgyötrődött nagyon.” „A szerelem, mely elmémben vitázik…”, így kezdte el a dalt, oly édesen, hogy édessége zeng bennem ma is. Purgatórium 2:106-114

Dante saját versére történik utalás a Purgatórium következő részletében is, igaz, itt nem énekelve:

De mondd csak, nem azt látom itt, aki új költészetet hozott, kezdve innen: »Hölgyek, kik a szerelmet értitek…«?” Purgatórium 24: 49-51

Danténak az Új élet című művében szerepel ez a verse, és azért is van kiemelt jelentősége, mert ez a vers önmagában is fordulópontot jelentett az itáliai költészetben, egy új, érzékenyebb (érzékibb!) stílus megjelenésével.

Matetits László: Purgatórium (2021, 50×70 cm, akril)

A vezeklők leggyakrabban zsoltárokat énekelnek. Az elhangzó zsoltárok száma megközelíti a húszat. A zsoltárok mellett más keresztény énekek, himnuszok – Te Deum laudamus, Agnus Dei, stb. – is elhangzanak.

A Purgatóriumba az angyal-meghajtású hajón érkeznek a lelkek, miközben Dávid 114. zsoltárát éneklik:

A mennyei hajós leghátul állt, az üdvözültség az arcára írva, s a hajóban száznál több lélek ült. „Mikor Izrael kijött Egyiptomból”, ezt énekelték egy szólamban, együtt, s tovább, ahogy a zsoltár meg van írva. Purgatórium 2: 43-48

Az angyaloktól (más énekek mellett!) a bibliai Hegyi beszéd nyolc boldogsága (Mt. 5:3-12) hangzik el, a Purgatórium hegyének egyes teraszain lehet hallani ezeket az énekeket, az éppen levezekelt bűnöknek megfelelően. Mikor minden bűntől már megszabadultak a vezeklő lelkek, akkor hangszik el a nyolc boldogságból a hatodik. A tűzön átkelve már a Purgatórium hegyének tetejére a Földi paradicsomba jutnak az utazók.

… s mi megláttuk Isten víg angyalát. Az út szélén, a lángon kívül állt, s emberi hangnál szebben énekelte, hogy „Boldogok a tiszta szívűek”. Majd mikor közel értünk, így beszélt: „Szent lelkűek! Itt nincs tovább anélkül, hogy a tűz meg ne marna. Indulás! Purgatórium 27:6-12

A földi paradicsomban kiemelkedően sok – összesen öt – zsoltár hangzik el. A Beatrice üdvözlésére elhangzó három zsoltár közül az elsőt Matilda énekli, miközben a 24 vén, akik az Ótestamentum könyveit jelenítik meg, közelítenek Dante felé. Ez a 32. zsoltár: „Beati quorum tecta sunt peccata” – „Boldog, akinek gonoszsága be van födve”.

Ahogy szerelmes lányok énekelnek, most újra elkezdett dalolni: „Boldog, akinek gonoszsága be van födve!” Purgatórium 29:1-3

Az utolsó zsoltár, ami a Purgatóriumban szerepel, a „Deus venerunt gentes” – „Uram pogányok törtek be” – a 79. zsoltár, ami a jeruzsálemi templom pusztulását siratja (Purgatórium 33: 1-5).

Az utolsó elhangzó énekelt idézet a Szentírásból, mely a földi paradicsomban megszólal, János evangéliumának részlete. Beatrice énekelve mondja el, mely az utolsó vacsorára utal, Krisztus szavaira, melyben megjósolja halálát és feltámadását.

„Rövid idő, és már nem láttok engem; aztán ismét (édes nővéreim) rövid idő és viszontláttok engem.” Purgatórium 33:10-12

Paradicsom

A Paradicsomban folyamatosan szól az égi zene, sokszor a szereplők is énekelve mondják el mondandójukat (persze, Dante most sem énekel!).

A Paradicsomban ismét utalás hangzik el Dante egy korábbi versére, de nem énekelve:

Az égi Fejedelmekkel keringünk egy körben, egy módon, egy szomjúsággal; hozzájuk szóltál egyszer így a földről: »Ti, Harmadik Ég értve mozgatói!…« Paradicsom 8:34-37

Dantét ábrázoló ex librisek

Balajti Károly: ex libris Vasné dr. Tóth Kornéliának (90×130 mm, számítógépes grafika, op. 1119, 2021)

Kertes-Kollmann Jenő: ex libris Dr. Kertész Dénesnek (51×70 mm)

Fery Antal: ex libris Dr. Ladislaus Petrikovitsnak (40×60 mm, rajzolt kisgrafika, op. 16, 1938)

Nagy László Lázár: ex libris Mario De Filippisnek (74×92 mm, fametszet, op. 486, 1986)

A zsoltárszerző Dávid király a 20. énekben szerepel, a zsoltárok megírásáért elnyerte jutalmát, a Paradicsomban kapott helyet.

Aki középen ragyog mint pupilla, a Szentlélek nagy énekese volt, s városról városra vitte a Ládát; most tudja már költői érdemét, hogy mennyiben volt az ő alkotása – azzal arányos itt a jutalom. Paradicsom 20:37-42

Dávid énekeit a Szentlélek inspirálta, s mivel szíve életében is tiszta volt, közvetíteni tudta ezeket az énekeket az emberek számára. Erről Dante saját hitvallásában ír:

Hitem mellett nemcsak a fizika s a metafizika érvel, hanem az igazság is, mely innen esőzik Mózes, Próféták, és Zsoltárok által; az Evangéliumból; s tőletek, kik Szentlélektől fűtve írtatok. Paradicsom: 24:133-138

A Paradicsomban mindössze hét olyan ének hangzik el, amelyeket nevesít is Dante, ebből kettő a Zsoltárok könyvéből való, a 9. és az 51. zsoltár. Az ’Ave, Mária’ és a ’Hozsánna’ többször is megszólal, először ezt a két éneket említi Dante a Paradicsomban (a 3. és a 7. énekekben), és ez a két ének hangzik el a Paradicsom cantica 32. énekében is. Ez a két ének „keretbe” foglalja a többi elhangzó szenténeket.

A Paradicsomban megszólaló zenei részletek a következők:

– ‘Ave, Maria’ – Üdvözlégy, Mária! (3:122 );

–«Osanna, sanctus Deus sabaòth, / superillustrans claritate tua / felices ignes horum malacòth!» – Hozsánna (7:1-3);

– ‘Osanna’– Hozsánna (8:29);

– ‘Regina celi’– Regina Caeli – Ég Királynője (23:128);

– ‘Dio laudamo’ – Te Deum laudamus! – Téged, Isten dicsérünk! (24:113);

– ‘Sperent in te’ – Benned legyen reményük! – 9. zsoltár (25:73,98);

– «Santo, santo, santo!» – Szent vagy, szent vagy, szent vagy! – Izajás 6:3 (26:69);

– ‘Al Padre, al Figlio, a lo Spirito Santo’ – Dicsőség az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek! (27:1);

– ‘Osanna’ – Hozsánna (28:118);

– ‘Miserere mei’ – Könyörülj Uram! – 51. zsoltár (32:12);

– ‘Ave, Maria, gratia plena’ – Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes! (32:95);

– … per cantare osanna – Hozsánna (32:135).

Az Isteni színjáték – erről már volt szó korábban a számmisztikáról szóló részben – a Szentháromság hitére épült fel. Ezt a hármasságot fejezi ki a Paradicsomban is két részlet, amelyekben háromszólamú zene szólal meg:

E szavakra a körben lángolók megálltak, s elnémult az édes összhang, mit ők hárman együttesen leheltek, ahogy – pihenésképpen, vagy veszélyben – a vizet együtt csapó evezők egy sípszó jelzésére mind megállnak. Paradicsom 25:130-135   A következő hármas, mely örök tavaszt virít (az éjszakai Kos ezt nem képes őszbe fordítani!), hozsannát csicsereg szüntelenül három szólamban, háromféle boldog módon mutatva hármas osztatát. Paradicsom 28:115-120

Az Isteni színjáték ihlette zeneművek

Dante korában zenészbarátai – mint Casella, aki a Purgatórium 2. énekében adja elő Dante versét – megzenésítették és énekelték a költő szövegeit. A költő halála után eltűntek szövegei a zeneirodalomból, és legközelebb csak XVI. század második felében jelentek meg újra.

Az első jelentős Dante-megzenésítés Luzzasco Luzzaschi (1545-1607) nevéhez fűződik, ez 1576-ban jelent meg Quivi sospiri, pianti, ed alti guai címmel. Mellette más madrigálszerzők is szereztek zenét Dante verseire, így Luca Marenzio, Claudio Merulo, Domenico Micheli, G. B. Mosto, Soriano és Pietro Vinci.

Sokkal népszerűbb volt az Isteni Színjáték a romantika zenéjében, leginkább operák témájaként. Dittersdorf 1796-ban írt operájában Ugolino borzalmas témáját használja fel (Pokol 33:1-90). Donizetti a Paradicsom 33. énekéből írt darabokat basszus szólóra és zongorára, illetve komponált egy operát Pia de’ Tolomei címmel 1837-ben, melynek librettóját Cammarano írta (Purgatórium 5:130-136).

Giacomo Puccini kisoperája, a Gianni Schicchi is az Isteni Színjátékból meríti témáját, a Pokol 30. énekének 32-33. soraiban említi őt Dante.

Nagyon kedvelt téma volt Francesca da Rimini története (Pokol 5:97-142), melynek húsz feldolgozásáról tudunk 1829 és 1878 között. Rossini Othello (1816) című operájában hangzik el a gondolás dala, amely szintén ezt a témát dolgozta fel. Desdemona ablaka alatt zene szól a következő szöveggel: „Nessun maggior dolore” (Nincs nagyobb fájdalom).

Csajkovszkij is erre a témára komponálta Francesca da Rimini című szimfóniáját. Született erre a témára egy magyar opera is, ifj. Ábrányi Emil szerzeményét 1912-ben mutatták be. Siker nem lett belőle, néhány előadás után levették az Operaház repertoárjáról. A mű kottáját nemrég ajándékozta Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő az Állami Operaháznak.

Baranyi Ferenc maga is írt egy librettót erre a témára, amelyhez Tóth Péter szerzett zenét. Az Isteni pokol című oratórium ősbemutatója 2021. június 1-jén volt a Zeneakadémián, már a Dante-700 rendezvénysorozat keretében. Érdemes megemlíteni, hogy Baranyi Ferenc már 1961-ben is írt egy Dante-parafrázist Ördögi pokol avagy Bölcsészopera címmel, amely az egyetemi vizsgák „borzalmas” világát fricskázza.

Verdi Quattro pezzi sacri című művének harmadik tétele a Laudi alla Vergine Maria címet viseli. Szövege Dante Paradicsomának 33. énekéből vett idézet.

Vannak operák, melyeket nem Dante művei inspiráltak, hanem a költő személye. Ilyen opera Godard Dante és Beatrice című operája, melyet 1890-ben írt, Nougués Dante című operája 1914-ből, és John Foulds operája Dante látomásai címmel, amit 1905-1908 között írt.

Várhelyi György: Dante (átmérője 11 cm, bronz, 1986, a ravennai Dante Múzeum tulajdona)

Kiemelkedő év volt a Dante-megzenésítések szempontjából az 1865-ös év. A költő születésének 600. évfordulója alkalmából egész Itáliában ünnepségeket, hangversenyeket szerveztek. A firenzei centenáriumi ünnepségről pontos adataink vannak egy műsorfüzet formájában, mely tartalmazza az ünnepi hangversenyen elhangzott művek címét, előadói apparátusát, és a művek szövegét is.

Otfried Lieberknecht a középkortól az 1990-es évek végéig gyűjtötte össze a Dante zenei parafrázisokat, a madrigálszerzőktől a modern könnyűzenei együttesekig 83 zeneszerzőt, librettistát és dalszövegírót sorolt fel.

Nem kétséges, hogy a legismertebb Dante-feldolgozás Liszt Ferenc Dante-szonátája és Dante-szimfóniája. A szonáta az Isteni színjáték hangulatát adja vissza, a szimfónia viszont ennél sokkal részletesebb, Liszt a kottában a Színjáték sorait is feltüntette. A Dante-szimfónia végigköveti a Színjáték történetét, ma is sokat játszott zenemű, kifejezetten dallamos részleteket is tartalmaz a közel egyórás darab.

A cikk illusztrációiról – a szerző megjegyzései

Ebben a cikkben is – az első kivételével – a Dante-kiállításokra készült műalkotásokat szerepeltetjük illusztrációként (lásd erre vonatkozóan korábbi írásunk végére írt megjegyzést. Köszönet érte Gérné Mezősi Arankának, Matetits Lászlónak és Várhelyi Györgynek.

Irodalom:

Boccaccio művei – Dante élete (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1975)

Dante Alighieri összes művei (Magyar Helikon, Budapest, 1965)

Dante: Isteni színjáték (Nádasdy Ádám fordítása) (Magvető, Budapest, 2020)

Dante Alighieri: Pokol (Baranyi Ferenc fordítása) (Tarandus Kiadó, Győr, 2012)

Dante: Isteni színjáték – Purgatórium (Baranyi Ferenc és Simon Gyula fordításában) (Kossuth Kiadó, Budapest, 2017)

Dante Alighieri: Az új élet (Baranyi Ferenc fordításában) (Hungarovox Kiadó, Budapest, 2013)

Kádár Anett: Musica dantesca – Dante költészetének zeneisége – doktori értekezés (Debreceni Egyetem BTK, 2016, Debrecen)

Melléklet: A Dante-sorozat cikkei

1. Dante-700 – Dante élete (1. rész) (2021.09.17.)

2. Dante-700 – Dante művei és a bűnök besorolása (2. rész) (2021.10.01.)

3. Dante-700 – Pénzimádók és pénzhamisítók (3. rész) (2021.10.08.)

4. Dante-700 – A közvagyon fosztogatói (4. rész) (2011.10.22.)

5. Dante-700 – A bankárok bűnössége (5. rész) (2021.10.29.)

6. Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (1. rész: Számmisztika) (2021.12.31.)
7. Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (2. rész: Matematika, fizika, mechanika) (2022.01.07.)

8. Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (3. rész: Csillagászat) (2022.01.14.)
9. Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (1. rész) (2022.01.28.)
10. Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (2. rész) (2022.02.04.) (ez a cikk)

---